Te más vagy ~Tom Kaulitz.

Jessica .

Tommal, az ágyban feküdtünk, s beszélgettünk minden féléről.

- Mi lehet most Jassicával?

- Ki, az a jessica baby?

- A legjobb barátnőm, ő vele jöttem német országba kérlek Tom hozd őt ide -  Ültem fel, az ágyon, s néztem szemébe.

- Valószínűleg, ő már nem él Ruby....

- Nem!  Nem!  , ő nem halhatott  meg -  Akadtam ki teljesen.

- Ruby őt nem vették meg, nem volt Robertónál.
- Akiben nem látnak haszont , azt meg ölik.

- Tom könyörgöm mentsd meg - Borultam nyakába, s keservesen sírtam.

- Rendben kiderítem hol van, és ide hozom -  Ölelt magához, s a hátam simogatta.
- Szólok Billnek segít megkeresni rendben?  - fogta meg arcom, s nézett szemembe.

Nem válaszoltam csupán, egy aprót bólintottam, ő pedig elment Billnek szólni. Ujjaim tördelve ültem, az ágy szélén, s vártam Tomra.

- Késő este fogok haza érni pihenj addig -  Kapta magára bőr kabátját, az asztalon lévő kocsi kulcsot pedig felkapta kezébe.

- Én is menni akarok -  Álltam fel, így már vele szemben álltam.

- Szósem lehet róla!  Itthon maradsz, és vársz rám megértetted?  -  Emelte fel hangját.

- Kérlek Tom menni akarok.

- Ruby, azt mondtam, hogy nem!  Ülj le utoljára mondtam el -  Ordibált velem.

Könnyeim vissza nyelve ültem vissza, az ágy szélére, s csak meredtem magam elé. Tom, a homlokomra nyomott, egy csókot, majd sietősen elhagyta, a házat.

TOM SZEMSZÖGE :

- Bill te menj, a hátsó ajtón, én pedig elől megyek be -  Kaptam ki zsebemből, a fegyvert, és elindultam, a 'drog tanya felé'

Egy csomó ajtón benyitottam, és mindegyik szobában túl adagolt lányok feküdtek. Tudtam jól ha Rubyt nem vettem volna meg, ő is itt végezte volna...

- Tom nem ő, az a lány akit keresünk?  - nyitott be, egy ajtón Bill, s az eszméletlen lány mellé rohant.

A szőke hajú lány élettelen testét, az ölembe vettem, s akkor vettem észre, hogy, ő már halott.

- Meghalt -  Fektettem vissza, az ágyba, s Billre néztem, aki meredt, a lány életettelen testére.

Haza érve lassan Felmentem, a szobába, s megakadt szemem Rubyn, ahogy, az ágy szélén ül, s keservesen sír. Amikor meglátott egyből hozzám rohant, s ugrott nyakamba.

- Hol van jessica? -  Kérdezte félve, a válaszomtól.

- Meghalt...

- Nem!  Az nem lehet... - Sírt még jobban, s szorított magához.

Ruby, a pólóm szorítva zokogott, én pedig felkaptam menyasszony pózba, s fektettem le, az ágyra. Muszáj voltam be nyugtatózni különben kárt tett volna magában. Fájdalom ült ki gyönyörű szép arcára, csukott szeméből pedig könnycseppek csordultak ki. Be bújtam mellé takaró alá, s öleltem magához.