Crash Into Me 🖤

28.Rész

Eljött a nyár vége, ami annyit jelentett hogy vissza kell utaznom New York-ba a gyomrom már most görcsben áll ha arra gondolok hogy holnap ilyenkor már a repülőn ülök. Nagyot sóhajtva ráztam meg a fejem ahogy a lehulló faleveleket néztem az erkélyről. Milyen lesz újra vissza térni? Milyen lesz újra Ben arcát látni? Akárhogy is próbáltam nem tudtam őt elfelejteni. Egy barom vagyok igaz? Hogy az aki fájdalmat okozott nekem még mindig élénken él az emlékeimben. Vajon ő gondolt rám ezidő alatt? Vagy már mással van? Bent ismerve nem lenne nehéz dolga bárkit is össze szedni. Ha látom is nem gyengülhetek el újra nem dőlhetek be neki mégegyszer. Egyáltalán felismerne? Aturunak és Taylornak hála elég nagy változáson mentem keresztül, felszedtem magamra több mint 15kilót, már nem az a vézna kissrác vagyok aki ki menekült.
A testem elég izmos lett most már elégedett vagyok magammal sokkal nagyobb az önbizalmam, most már nem szorulok rá hogy bárki megvédjen képes vagyok kiállni magamért. Gondolat menetemből Aturu szakított ki, majdnem elfelejtettem hogy ma van az utolsó közös edzésünk, holnaptól már nem lesz Aturu aki mindig mellettem van nem lesz Taylor aki mindig megszidjon hogy keveset eszem vagy hogy túl sokáig áztatom magam a kádba.
Hiányozni fognak mindenki hiányozni fog, de egy dolog vigasztal hogy újra a családommal lehetek és Lunával egyszer a tavaszi szünetben meglátogatott együtt néztük a cseresznyefa virágzást egy szót sem mondott a bátyjáról amíg itt volt ha csak nem én kérdeztem, ezért örökre hálás leszek neki hogy mindig mellettem állt és Ben hiába a testvére mégsem foglalt állást az ő oldalán.
—Noah gyere már indulnunk kell este még lesz egy búcsú bulid amire ha nem érünk oda időben Taylor megöl minket. - Hiányozni fog ez a hang hogy Aturu a nevemet kiáltja vagy épp az edző teremben piszkál amikor a futó padon haldoklom. Ezek a dolgok mosolyt csalnak az arcomra. -
—Megyek már Aturu. -Nagy levegőt vettem még utoljára körül néztem felkaptam az edzős cuccom és mosolyogva szinte futottam Aturu felé. -
—Indulhatunk is edző úr. - egy kicsit meghajoltam, ezen mind ketten elnevettük magunkat ahogy elindultunk ki a házból. -