14. Rész

412 32 0
                                    

Aturu
Nem tudok mihez kezdeni ezzel a sráccal elbűvöl pusztán a megjelenésével.
Tudom hogy sok mindenen ment át látszik rajta tartja a távolságot. Valahogy el kell érnem hogy megnyíljon és magától elmesélje mi történt vele.
Próbálok vele kedves lenni és előzékeny. Elhívtam kávézni elkísérem suliba itt sétál mellettem miközben beszél hozzám akaratlanul is elmosolyodom.
-Hé Noah -szerintem kicsit váratlanul érte hogy szóltam neki mert egy kicsit össze rezzent. -
-Igen?-Rám nézett azokkal a szép nagy kék szemeivel egy kis mosoly jelent meg az arcomon.-
-Mi az igazi oka annak hogy itt vagy? Tudom hogy meleg vagy. Ez miatt menekültél? A szüleid nem fogadnak el vagy a suliban bántottak? -Ezekre a kérdésekre elkerekedett a szeme. -
-N...nem igazán így történt. Nem szeretnék még egyenlőre erről beszélni. Még elevenen élnek bennem a történtek nem vagyok képes beszélni róla túlságosan is fáj. Remélem megérted Aturu vagy legalább megpróbálod. Ha majd egyszer úgy érzem el fogom mondani ígérem.  -Amíg ezeket végig mondta végig lefelé nézett tényleg nagyon fájhat neki.-
-Uhm rendben. Nem akarok sebeket szaggatni vagy ilyesmi. Csak szeretnélek megérteni. Bennem megbízhatsz sosem foglak átverni, és a bizalmaddal sem fogok vissza élni. -Kicsit elmosolyodtam és nem tudtam hogy jól teszem-e vagy nem de átkaroltam a vállánál alacsonyabb mint én így nem olyan nehéz ezt megtenni. Nem lökte el a kezem szóval ez csak jót jelent remélem-
-Rendben Aturu. -Kicsit mosolyogott mikor ezeket a szavakat mondta-
-Mosolyoghatnál többet. Szép a mosolyod, és jobban is áll.
-Úgy lesz egyszer majd tudok úgy mosolyogni mint régen. -Miért érzem úgy hogy vigyáznom kell rá és valamiről meg kell védenem? Vagy mindez csak az én fejemben létezik?

Crash Into Me 🖤Donde viven las historias. Descúbrelo ahora