part 8.

81 4 0
                                    

-Miért csinálod ezt velem?-kérdezem tőle
-Én Tae..... én nem tudom. Talán mert félek attól az érzéstől amit irántad érzek.

Áh szóval a nagy Jeon Jungkook fél az érzéseitől. Hát ilyet sem hallottam még. Meg próbálok felülni az ágyon de ekkor iszonyú fájdalom hasít hátsó felembe és azzal a lendülettel vissza is fekszem. Jungkook felém magasodik és hol ajkaimat hol pedig szemeimet fürkészi. Tarkójához nyulók és lehúzom egy csókra majd mikor elválunk megszeppent arcot vág de realizálja a dolgot és most ő hajol ajkaimra. Egyszer csak hangos kiabálást hallunk lentről.
-Jeon Jungkook ezt egyszer még megbánod. Eresszenek el...........- majd a hang lassan elhalkult.
-A FRANCBA!!- mondja Jungkook
-Jungkook ez mi volt?-kérdezem megszeppenve
-Az amit nem kellett vokna hallanod-mondja eléggé ingarülten, erre értetlen fejet vágok de Jungkook egy ilyen inkább ne kérdezz róla pillantást vet rám majd elhagyja a szobát. Jungkook után osonok mert túl kívancsi vagyok így a lépcső alján megállok hallgatózni.
-Nem meg mondtam hogy ma ne hozzatok ide senkit? Itt van Taehyung és ezt rohadtul nem kéne tudnia. Aki a parancsomat mégegyszer megszegi az repül. Értve vagyok?
-Igen főnök.
-Akkor ehez tartsátok magatokat. Most pedig vagy elhallgattatjátok azt a mocskot vagy eltüntetitek a házból. Megértve?
-Igen uram.- ekkor levánszorgok a lépcsőről és úgy teszek mintha semmit sem hallottam volna. A két kigyúrt pasas ahogy meglát vigyázzba vágja magát és illedelmesen köszönnek.
-Jó reggel Mr.Taehyung!-hajolnak meg egy aprót én meg csak értetlenül nézem őket.
-Most menjetek a dolgotokra és minél előbb tűntessétek el!-mondja Jungkook
-Igenis uram!-mondják majd ezzel elhagyják a helyiséget. Jungkook odajön hozzám derakamra fog és úgy húz közelebb magához majd lágyan ajkaimra hajol. A csókunkat a csengő hangja zavarja meg. Pár percel később egy őr nyit be az ajtón.
-Mr. Jungkook a barátai jöttek.
-Rendben! Legyen szíves engedje be őket -mondja Jungkook majd az őr elis hagyja a házat. Jungkook újjra ajkaimra tapad. Tudom haragudnom kéne rá de már nem megy egyszerűen minden ami volt annak vége. Én szeretem őt de ezt ő nem tudhatja. Nyílik az ajtó és Jungkook barátai állítanak be akik elég fura fejet vágnak mikor meglátják az éppen tőllem elváló Jungkookot. Hozzáteszem a srácok szerintem full heterónak hiszik ugyanis a fiúk közül csak Eunwo látott minket csókolózni és Jumgkookot egyáltalán fiúval csókolózni.
-Tae menj fel a szobába kérlek mert beszélnem kell a barátaimmal. Ja és ma nem mész suliba.-mondja Jungkook. Dobok egy gyors sziasztokot a haverjainak és feljövök Jungkook szobájába. Bár mondjuk eléggé kíváncsi vagyok hogy mit beszélgetnek de nemtudom inkább maradok itt fent és megvárom.

Jungkook pov:

-Ez meg mivolt Jumgkook?!-teszi fel a kérdést értelmes barátom Danny az elöző jelenetre utalva.
-Hát srácok én most nagyon elgondolkoztam hogy biztos hogy heteró vagyok e.-mondom közben beterelem őket a nappaliba
-Hát Jungkook ezt neked kell tudnod-mondja Minho
-Tudjátok annyira vágyik az egész testem Taera de nemtudom.
-Lefeküdtetek már?-kérdezik szinte egyszerre. Nekem eszembe jut az az este amikor szószerint megerőszakoltam szegény Taet így csak fejemet vakargatva kicsit vonakodva de válaszolok.
-Mondhatni igen.
-Hogymi?-néz rám az összes kikerekedett szemmel.
-Jólhallottátok.-mondom. Közben pedig gondolatban levágok magamnak egy jó nagy pofont hisz mi nem feküdtünkle hanem megerőszakoltam őt és ez a két dolog nem egyenlő.-Vagyishát az úgy volt hogy Lucas szeme láttára megerőszakoltam Taet.-úgy szégyellem magam basszus. Ilyet egy épp elméjű ember nem tesz ráadásul a szerelmével.
-Hogy mégis mi a jó büdös szart csináltá?- kérdezi teljesen jogosan Félix
-Tudom hogy nem kellett volna de annyira felbosszantott Lucas és elvesztettem a fejem. De srácok én nem akarok olyan lenni mint apám.- sírom el magam a mondatom végére nemigen szoktam sírni de ez az egy téma valahogy mindig megérint.
-Tudjuk hogy nem akarsz olyan lenni, de apád az eröszakban nevelt fel és te is tudod hogy már régóta próbáljuk belőled kiölni ami kisebb nagyobb sikerekkel de sikerül. Sokkal jobb vagy ahoz képest amilyen voltál.-nyugtat Chanjeol. Az összes fiú odajon és átölelnek. Tudják az egész múltam, mindent tudnak rólam a leg apróbb részletekig. Oh elfelejtettem Kay és Eonwu nincsenek itt. Kayt szerintem ti is tudjátok miért Eonwut meg még én se tudom talan a testvérével intéznek valamit na de nem is ez a lényeg vissza a jelenbe.
-És srácok van még egy durva dolog.
-Micsoda?-kérdezik egyszerre
-Tegnap este elmentem itthonról és eközben Kay átjött.
-Jajj ne-szakít félbe Minho. Már szerintem tudjak mit akarok momdani.
-Szóval tegnap este Kay az ájulásig dugta Taet.
-Hogy mit csinált az a szemét?!-háborodik fel ismét Félix.
-Szegény Tae mostanában csak a pofonokat kapja de én meg félek neki vallani. Túl sok rajta szerintem a nyomás és én sem szeretnék csalódni.-mondom szomorúan erre a fiúk már nem tudnak válaszolni mivel lépteket hallunk az emeletröl így mindannyian szétröppenünk én megtörlöm a szemem mivel Taenak nem kéne sírni látnia. Egyszercsak életem szerelme jelenik meg a lépcsö aljában és mindenki őt nézi ahogy egy alsónadrágban és egy cobja közepéig érő ingben flangál. Na szerintetek szegény mennyire lehet zavarban?
-Tae gyere ide!-szólok oda neki ő pedig már jön is. Szegény azt se tudja hová nézzen mert mindenhonnan őt bámulják.-Ülj le!- mutatok a mellettem lévő helyre. Ő pedig le is ül.-Szóval édes azért hívtalak ide hogy megismerd a barátaimat.- Tae készségesen végig halgatott annek ellenére hogy látsuott rajta hogy kurvára nincs semmi kedve ittlenni. Gondolom kicsit be is van rezelve attól amit anno mondtam neki.

Sziasztok tudom nem lett olyan hű de jó rész és elég sietős az egész de tervetek elég "extrém" dolgokat is bele már ha lessz időm ihletem és persze nem kínoznak majd az emlékeim. Remélem azért tetszett és remélem amint fojtatom ti is fojtatjátok velem tovább.

Enemies To Lovers     (TaeKook)Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang