Somber - HU(Punk Harry Styles fanfiction)

Chapter 16

Itt is lenne a következő rész.Sajnálom, hogy tegnap este nemtettem fel a részt.

De most itt van, és a következő rész, tele lesz izgalmakkal. :)

Jó olvasást. :)

Blair szemszöge:

Az agyam zakatolt, mint az őrült, és nagyon ideges voltam.Harry és én, egy gyönyörű tóparti ház, egy királyi méretű ágy, és senki más nincs itt? Nem tudtam, hogy mi fog itt történni. Biztos voltam benne, hogy Harry nem fog rám erőltetni semmit, amit nem akarok. A saját gondolataimat, Harry szakította félbe, mikor visszatért a szobába.

„Megyek zuhanyozni." Jelentette ki.

„Rendben." Dadogtam, még mindig kényelmetlenül érezve magam.

„Blair, mit nem mondasz el nekem?" Kérdezte.

„Semmi, Én csak... nos... ideges vagyok, azt hiszem." Motyogtam.

Kuncogott.

„Miért vagy ideges? Nem mintha meg foglak dugni az asztalon. Ha csak, te nem akarod." Vigyorgott elmélyedten.

„Harry!" Pirultam el.

Nevetni kezdtem zavaromban. „Minden alkalommal az arcod pirossá válik." Mondta, próbálva még mindig leplezni a nevetését.

„Nos, hát nem csak dugni akarsz velem az asztalon. Szóval bocsáss meg nekem, kissé meglepett." Mondta tárgyilagosan. Úgy tűnt a saját torz módján, dicsér.Felhorkantott, mielőtt bement a fürdőbe. „Én most megyek." Mondta.

„Rendben, megyek, kicsomagolom az élelmiszereket." Tájékoztattam.

Nem tudtam elhinni, hogy valójába lógtam a suliból, és Harryvel lógtam. Nem értettem, hogyan lett szinte minden jó köztünk ez a rövid néhány hét alatt, jó hogy van valaki, aki nem adja nemek a sok szarságot, vagyis ezt reméltem. Gondolom azért lehetett, mert régen legjobb barátok voltunk, és talán ez hozta el nekünk azt, hogy megismerjük egymást, ez elég volt egy extra lökésnek, hogy a kapcsolatunk a régi pályára álljon. Harry hozta ezt ki belőlem, túl sok éve nem láttam, főleg ezt a merész lázadó oldalát. Nem tudtam megfejteni, hogy ez jó vagy rossz dolog. Azt mondta, amit én gondoltam, de ezt nem vettem észre, az elmúlt néhány napban. Csak annyit tudtam, hogy itt vagyok vele, és tényleg nem volt mit veszítenem. Eltekintve a méltóságomtól.

Bemenetem a túlzott méretű konyhába, elkezdeni kicsomagolni a zöldségeket,és amik a hűtőbe kerülnek, és a kamrába, ez gondolkodni engedett.

Miután befejeztem, úgy döntöttem vissza megyek a hálóba, és ott várom meg Harryt, hogy befejezze a zuhanyt. Ledőltem az ágyra, kezem alatt éreztem a selyem takarót. Minden, ami itt volt nagyon drága volt, fogalmam se volt, hogy Harry családja ennyire tehetős.

Még harminc másodpercig voltam ott, mikor Harry kijött. A hátát, és a hasát, még víz borította, csak egy törölköző ült a csípőjén. Egy rossz mozdulat, és leeshet.

„Akarsz menni?" Kérdezte, ujjaival átfutva a haján.

Nem vettem észre, hogy gyakorlatilag őt bámulom, amíg kuncogni nem kezdett.„Vagy bámulsz még egy kicsit." Gúnyolódott.

„Nem, én a fényképet néztem, mögötted." Hazudtam.

„Persze, B. Bármit mondhatsz." Gúnyolódott.

„Most zuhanyozni megyek. Ne gyere be, vagy megöllek."Felemelte a kezeit a levegőben, védekezésképp. „Nem akarom, hogy megint felpofozz." Ugratott.