The painful past ( Jungkook)

13.

Reggel van. Én pedig még mindig a fürdőben. Elaludtam a földöd, remek. Fáj mindenem de a szívem még anál jobban. El fogja mondani mindenkinek. Ismerem annyira,hogy tudjam elmondja a fiuknak,Sejinek és nekem ennyi volt. Kirugnak és utálni fognak, nem akkarom ezt. Nagyon nem.

Miután rászedtem magam, hogy felkeljek a földröl, belenéztem a tükörbe. Nem kellet volna. A szörnyél is rosszabbul nézek ki. A szemeim még mindig üvegesek és duzzadtak a sok sírástól, sápadt is vagyok és még sorolhatám.
A sebemet gyorsan bekötötem, nehogy megtörténjen az ami tegnap éjjel. Arcot mostam, és próbáltam valami elfogadhatóbá tenni magam. Hát nem lettem jobban de legalább az arcom egy fokkal elfogadhatóbb lett. Pocsékul érzem magam, fáj a lelkem és most megjobban hiányzik anyukám,mellesleg megalázó volt a tegnap este.

Kimentem a szobámban, hogy felöltözhesek.

Bevetem a gyógyszereim na meg persze a nyugtatót. Összeszedtem a bátorságot, hogy lemenjek.
A lépcsőn lefelé már hallotam a fiúkat ahogy az asztalnál ülve beszélgetnek. Mi a fasz ezek már fent vannak. Jungkook is ott ül és rám se néz.

-jó reggelt Eun-köszöntek

-reggelt-köszöntem én is

-gyere egyél valamit-szólt Jin

-uhm nem köszi, nem vagyok
éhes-feletem

-Sejin hívott, azt mondta be kell mennünk elöbb mert valamit mondani akkar- szólt Rm

-Rendben akkor ha végeztetek  akkor indulunk- mondtam

-ha már nem eszel akkor legalább ülj
le -kérte Jhope

-oké-feleltem. Leültem az egyetlen üres helyre ami persze Jungkook mellet volt, ki más mellett.

Kicsit sem feszengek á dehogy. Vajon mikor fogja mindenkinek elmondani. Vagy már el is mondta. Gondolkodtam el, és már megint remegnek a kezeim. Létetem az ölembe,hogy a többieknek ne tűnjön fel. De persze aki mellettem ül ő észrevette. Meg is szólalt hozzám közel hajolva. A hasam megint bizsereg.

-ez elég feltűnő ha enyire remegsz. Nyugodjál már le, senkinek sem mondtam el mi van a ruha alatt-mondta halkan de mégis kicsikét gúnyosan. Mint aki  undorodna a heggemtől. Bár megértem.

Jin már készült  összepakolni de megállítottam.

-majd összepakolok, menjetek készülődni-mondtam miközben kezdtem összeszedni a tányérokat

-rendben, köszi-és felmentek kivéve egy valakit aki még mindig a széken ül. Jungkook ki más. Egy ideig még csöndben voltunk de végül ő megszólalt.

-egy feltételel nem mondom el a többieknek, hogy mit takargatsz.-kezdte el fenyegetően

-most fenyegetsz?-kérdeztem

- lehet. Mondt még Sejinek, hogy nem akkarsz itt dolgozni. És menj el. Nincs szükségünk rád.-mondta

-hogy?-kérdeztem mint aki nem értené

-bassza meg senkinek sem kellesz, Sejin csak azért adott munkát,hogy ne legyél munkanélküli, mivel valami oknál fogva kedvel téged. Vagy csak ezt
teteti -mondta dühösen

-Miért gyülösz enyire?-kérdeztem halkan. Már megint elgyengültem a jelenlétében.

-Hogy miért? Basszus néz már magadra még a színeket sem ismered, vagy néz arra a baszott nagy heggre a bal oldaladon. Vagy nézd meg a modorod  vagy hogy milyen egy bunkó fasz
vagy-monsta egyre dühöseben

-még hogy én vagyok bunkó fasz? Még te beszélsz aki már az első nap legsziveseben megölt volna. És tehetek én arrol hogy nem szeretem a színeket vagy esetleg  megprobáltál már megérteni vagy legalább megismerni nem, már első nap elitéltél. Meg basszameg tehetek róla hogy az apám egy kibaszott késel akkart megölni engem is-mondtam én is dühösen. Lesokolódott. És ekkor jöttem rá, hogy mit is mondtam. Ép elmondtam neki  nagyvonalakban, hogy kimiatt és mi miatt van egy hegg a szívem alatt. Én is lefagytam. Nem tudtam megszolalni, vele ellentétben.

-az apád tedte azt? - kérdezte még mindig meglepődve miközben a sebhejre mutatott. Bólintottam. Most már nem tudok szépíteni a dolgokon, az elöbb mondtam ki.

-és meg akkart ölni, de nem csak
téged. Miért? -kérdezte mint aki ép most  rakta össze  a kirakóst. Miért érdekli ez az egész?

-hagyuk csak menj el te is
készülni-feleltem halkan miközben a tányérokat raktam a mosogatógépben. Ez sok volt  egyszere nagyon sok.

-Miért küldesz el
egyfolytában? -kérdezte

-Miért érdekel mi van velem? Eddig utáltál, most meg agótsz vagy mi a faszom van?-kérdeztem kicsit felháborodva

-a faszom aggódik érted, magam sem értem mi bajom van-trapolt fel idegesen a lépcsőn.

Mi bajom van?, hát én én is ezt kérdem saját magamtól.

☆☆☆

Miután a fiúk elkészültek, elindultunk
egyből Sejin irodájába mentünk. A szobába mindenki helyet foglalt.

-Na végre itt vagytok van egy
hírem.-kezdte a meneggyer
-Nos lesz egy bál, ahol a kpop bandákat meghívtak és hát titeket is. A rendezvényt a kpop megalakulására rendezték. És igen Eunsim neked is menni kell. -nézet rám

- Oké is mitt takar ez az egész rendezvény?-kerdezte Tae

-ugyan olyan mint egy sima bál, táncolás ivás. És ugyan úgy ha szeretnétek meghívottok valakit-válaszolta

-és mikor lesz ez a bál?-kérdeze Jimin

-holnap este. Öltözetek ki. Megyek értetek olyan  nyolc körül.- mondta Sejin

-rendben- válaszolták

- na most menjetek, Eunsim azt mondta írt dalokat nektek a következő albumotokra.-hesegetet ki minket

-jó akkor menjünk el az egyik zenestudióba, és nézük meg őket -mondta végül Namjoon