Jungkook.
Miután a tömegben voltunk Minával elkeztünk táncolni. És ilyenkor jövök rá mennyire is egy dögös nő az én barátnőm. Egyszer csak megcsörent a telefonja, bocsánatot kérve felvete a telefont és kiment a tömegből, onnan már nem láttam hova ment.Fura hogy ennyit telefonál. Rá hagyva a dolgot elindultam az italos bár felé de miután elindultam hirtelen megtorpantam amikor meglátam Eunsim-et az oldalát szorítva összeszoritott szemekel és fájó arckifejezésel. Ebből a reakcióbol leszürtem,hogy mi is történhetett, ezért sietve megindultam felé,hogy lehozhasam a táncparketről. Amióta megtudtam a titkát és azt is, hogy mi történt, vagyis nagy vonalakban összeraktam a képet a történtekről rá jöttem, hogy ennek a lánynak csak szimplán traumái vannak. Igaz hogy az elején nem kedveltem mert egy nagyképű, dúsgazdag, cafkának tünk akinek nincs szín az életében, de rá jöttem hogy mennyire fére ismertem. Hisz ő az elejétől fogva segitet nekünk én pedig segfejként viselkedtem vele.
A könyökénél vezetve ültetem le egy sarokban lévő székre és gugoltam elé. Aggódva kérdeztem tőle:
-Minden oké?-fájdalomtól összeszoritot fogai miatt nem mondod semmit, helyete heves fejrázzásal adta tudtomma hogylétét.
-Mit érzel?-kérdeztem újból
Nagy nehezen válaszolt halkan
-Annyira nagyon fáj -monda a még mindig fájó oldalát szorítva, miközben néhány könnycsepp kicsordult a szeméből.
Hirtelen újra összezárta a szemét és remegni kezdet. Miközben levegőért kezdet kapkodni. Nem tudom mi játszódik le ilyenkor benne, de azt tudom hogy ép rohama készül lenni.
-Hé hé Eunsim,mély levegő-mondtam neki de mind hiába
-Itt vagyok- Hirtelen cselekedetből hajoltam hozzá közelebb és fogtam meg arcát mint két kezemmel ezel a könnyeit letörölve.
-Nem vagy egyedül- A meglepetségtől kipantantak szemei és most már az enyémbe fúrta őket gondolkodtam el. Mikre gondolsz Jungkook hisz barátnőd van.Mondtam magamban.
Ezel a tettemel a levegővétele is rendeződött. Az arcát elengedve szólaltam meg újra.-Gyere menj be a mosdóba és nézd meg felszakadt -e a hegged- mondtam majd megfogva a kezét vezetem a mosdóba
Miután bement hirtelen eszembe jutott, hogy Mina még mindig nem jött vissza. Hirtelen hangokat hallotam a folyosón lévő szertárba. Kicsit fülelve,hirtelen eszméltem fel,hogy a lány aki bent van az Mina. Hirtelen nyitva ki az ajtót csapot arcba a felismerés, hogy a lány akiért még az életemet is feláldoznám ép egy másik srác karjába, csókolózva találok rá egy szertárban. Mina hirtelen elökve magától a srácot kezd el hebegni, de mielött bármilyen normális mondatot is kinyöghetne elkiabálom magam.-TE MEG MI A JÓ BÜDÖS FASZT CSINÁLSZ?-ordítom mérgesen, és csalódottan.
-Ju..Jungkook..én- hebegje de én hirtelen megfordulva rohanok a kijárat felé, miközben érzem ahogy kicsordul néhány könnyem. Magam mögött még hallom,hogy Eunsim valamit mond az exbarátnőmnek mérgesen, de ez most a legkevésbé sem érdekel. Még hogy szerencsés vagyok ezzel a lányal?
☆☆☆
Tudom ez most rövid lett, de gondoltam egy rövidebb Jungkook-os szemszögről is írok.
YOU ARE READING
The painful past ( Jungkook)
Science FictionVajon sikerül végre nem félelemben élnem? Vajon végre rá találhatok a boldogságra? A nevem Kim Eunsim. 23 éves vagyok. Zenével foglalkozom, de szeretek táncolni is. Sajnos elég komoly depresszióban és rohamokban szenvedek. Anyukám már nem él, apuká...