Zártosztály / Pogány Induló ff/ Befejezett/

-Tehetetlenség-

Marci és Csenge két napja nem találkoztak. Marcinak ki kellett hevernie a bebaszást, Csengének pedig fel kellett dolgoznia azt, amit a srác  mondott neki. Nagyon szerette volna, ha szereti őt a fiú, de tényleg százszázalékosan tudja, hogy az alkohol beszél belőle. Mi más lenne? Amúgy ma találkoznak, mert valami nagyon fontosat akar már megint elmondani neki a haverja. Vajon mi lehet az? 

A normafánál akart vele találkozni, már a lány ott is van, de nem látja a barátját. Vajon ez valamilyen csapda?Kezdett félni, mert nem volt senki sem a közelben a nap meg lemenőben volt, így megtudta nézni a naplementét. Leült az egyik padra, és várt. Még mindig várt. Még mindig. Mikor jön az a jómadár?

- Szia! - felelte Marci, majd leült a lány mellé. Csenge végigmérte. Baseball sapka, egy póló, meg gatya. Egyszerű, de tökély.

- Hellóóó - mosolyodott el.

- Bocsi a késésért, csak nagy volt a dugó lent - nézett rám boci szemekkel.

- Nincs baj - nézett rá a lány.

- Na, mit akarsz csinálni? - vonogatta a szemöldökét Marci.

- Te hívtál ide. Döntsd el te - mondta csipőből Csenge.

- Oké. Akkor az van, amit én mondok? - kérdezte.

- Igen - bólintott.

- Rendben. Csókolózzunk - mondta ki egy mély levegő után.

- Mi? - kerekedett el Csenge szeme.

- Csókolozzunk - ismételte el a fiú.

- Nem. - mondta a lány.

- Nem? - húzódótt közelebb Marci a csajhoz. - és miért nem? 

- Mert..... - sóhajtott egyet a lány. - Amúgyis akartál valamit mondani.

- Az majd várhat később - suttogta.

- Nem várhat. Azért hívtál ide, hogy elmondd. Nem azért, hogy smároljunk - rázta meg a fejét, majd elhúzódott.

- És ezt kimondta? - kérdezte.

- Kikövetkeztettem - vágta rá. - Na szóval. Mondd el, amit akartál.

- De mi van, ha én nem akarom? - kérdezte pimaszul.

- Akkor meg miért hívtál ide? - értetlenkedett a lány.

- Hogy valamit elmondjak - mondta-

- De nem akarod elmondani. Helyette csókolózni akarsz - értette meg Csenge.

- Igen - felelte végül.

- Nem. Előbb mondd el - ismételte meg a kijelentést.

- De miért? - húzta fel a szemöldökét.

- Mert.......akkor nem csókolózunk - vetette be a csalit.

- Hajj, jó.....- sóhajtott egy nagyot a srác.

- Na? - kérdezte Csenge.

- De ez nagyon nehéz - nyögte ki .

- Mi?

- Amit akarok mondani - mondta.

- És mit akarsz? - próbálta meg kicsavarni belőle Csenge a lehetetlent.

- Félek - felelte.

- Mitől? - értetlenkedett Csenge.

- Szeretlek- mondta ki végül, mire Csebgének elakadt a lélekzete. Pont az a srác, aki tetszik neki. Álom. Biztos, hogy az. Nem lehet ilyen.Nem tudott megszólalni. Most akkor mit mondjon?

- Az tök jó - rugdosott egy követ.

- Gondoltam - bólintott a srác.

- Mit? - nézett fel rá.

- Hogy nem fogod viszonozni - rázta meg a fejét.

- És ezt ki mondta? - mosolyodott el, mire Pogi kövé dermedt. - Bírlak - mondta végre ki.

- Ezt eddig is tudtam - jelentette ki.

- De nem úgy- rugdosta még mindig azt a kis követ.

- Hanem? Mondd ki - kérdezgette.

- Gondolkodj - bíztatta.

- Szerelmes vagy belém? - jött rá a lényegre. Ennyi ideig tartott neki?- Az, ugye?

- Igen...... - nézett fel rá.

- Mondd ki - tekintett le rá Marci.

- Bejössz nekem - pirult el.

- De úgy, mint én előbb. Úgy az igazi - vigyorodott el.

- Szeretlek Marci - és kész, itt már paprika vörös volt.

- Na végreeeee! - kiabálta el magát. 

- Nem lehetne egy kicsit hallkabban? - kérdezte.

- Nem - mondta. - Én is szeretlek - mondta ki, majd lehajolt, és megcsókolta a lányt. Köze nem volt a listához. Bevallották egymásnak. Marci nyelve táncpárbajra hívta csengét, amit persze el is fogadott a lányt. Csenge lábujhegyre állt, és átkarolta Marcell nyakát, és egy kicsit lejjebb húzta. Nem akarta, hogy vége legyen ennek a pillanatnak. Az eddig nem említett pillangók, most mindkét embernek a hasában életre keltek, és belül csapdostak. Ennél szebb csók nem is lehetne. Fennt, a normafánál a naplementében összejönni valakivel.

- Na, most örülsz , hogy megvan a csókolózás csinálva? - nevetett fel Csenge.

- Nagyon. De még kéne belőle. Az arcomra, és a nyakamra - vigyorodott el Marcell.

- Most már nem kapsz - nyújtotta ki a nyelvét Csenge. Marci közel húzta magához.

- Lennél a barátnőm? - suttogta a fülébe.

- Fura, ha azt mondanám, hogy nem- fintorodott el Csenge.- Így igen - bólintott, mire Marci megjutalmazta őt egy puszival.

Na halihóó emberek! Mondtam, hogy nem sok fejezet lesz . Persze, nem leszek olyan, mint Helga, és írok még egy fejezetet, mert nem szeretném így befejezni, de remélem nem lesztek szomorúak, mert egy Kisés ff- t terveztem, ami szerintem ennél a könyvnél hosszabb lesz. Szóval, ha tetszett ez a fejezet nyomd meg a csillagot!

Jó olvasást!:)

2024.07.31.