Tudtam hogy ez lesz

109 5 0
                                    

Azt a sok lapot ami az aaztalomon volt mindet kitöltöttem és csak utánna pakoltam össze és indultam haza.

Kiérek a cég elé és a szemeimmel keresem hogy van e taxi a közelbe.

Nincs.

A telefonomról akartam hívni egyet de nyilván mikor bekapcsoltam hatalmas szerencsémnek köszönhetően lemerült.

-Faszom!-mondtam elég hangosan.

Nyilvan csak velem történhet ilyen.
Na és most hogy megyek haza?

És most hogy már tenyleg ott tartok hogy haza kell gyalogoljak jön egy kocsi és leparkol előttem.

Az ablak lehúzódik és Hyunjin néz rám vigyorogva.

-Kell egy fuvar Lixi?

-Máskor nem mondanák ilyet de örülök hogy jöttél és igen kéne a fuvar.

-Szállj be!

Beszálltam mellé a kocsiba és elindultunk.

Már induláskor azon gondolkodta megkérdezzem e Hyunjintól hogy hol volt reggel de... az elég tolakodó lenne.

-Felix!-zökkentett ki a gondolataimból.

-Hm?

-Sajnálom hogy nem voltam ott reggel!
-Fontos dolgot kellet elintéznem.

-Semmi baj!-fordultam el tőle és kifelé néztem az ablakon.

-Nem akarlak kihasználni!

-Nem tudom hogy higyjek e neked Hyunjin!
-Még mindig nehéz!

Megérkeztünk a házamhoz a beszélgetés közben,Hyunjin leparkol az autóval majd felém fordul és megfogja az állam hogy rá nézzek.

-Felix!Én nem akarlak eldobni téged mint régen!
-Az az énem már nem létezik!

-Nem hiszek neked!

-Csinálj amit akarsz Lee Felix de én akarlak téged és tudod hogy mindig megkapom amit akarok!-mosolyog majd az ajkaimra mar.

Nem akarok ellenkezni de ha akarnék se tudnák.

Érzem ahogy a görögdinnye íze keveredik a számban az én levendulámmal.

Az alfa kicsatolja az övem és az ölébe húz.

-Hyunjin...

-Shhh!Most te nem beszélsz!

Én kezdem el kigombolni Hyunjin nadrágját majd lentebb csúsztatom azt.
Ő is kigombolja a nadrágom és nehézkesen de teljesen leveszi rólam.

Egy szál alsóban ülök Hyunjin ölében és egymást nezzünk még meg nem töri ezt azzal hogy közelebb hajol és a nyakamat kezdi el kényeztetni.

Apró csókokkal kezdi majd néhol meg-meg szívja a bőrt.

Apró sóhajok hagyják el a szám majd nem birok tovább magammal és elkezdem lehúzni Hyunjin alsóját amin elmosolyodik.

-Imádom mikor ilyen türelmetlen vagy!-puszil a számra.

Rólam is lekeül az alsó és már kezdeném is de Hyunjin megállít.

-Várj!
-Múltkor is elfelejtetteük!
-Nem akarlak teherbe ejteni!

Örülök hogy ilyen figyelmes de én már olyan kibaszott türelmetlen vagyok.

Player|HYUNLIX|Where stories live. Discover now