Hős leszek! - 16.fejezet - Izgalom

3 1 0
                                    

Lil

Lil reggel gyomor ideggel ébredt, és feje is fájt. Hosszú hegyes fülei úgy érezte el húzzák a fejét hol balra hol jobbra. Mikor tükör elé állt látta hogy ez így nagyon nem lesz jó. Alapból sápadt bőre még szintelenebb volt, szemeiből  el veszett a kristályos csillogás emellett akkora táskák voltak a szeme alatt mint aki egy hete nem aludt, ajkai is olyanok voltak mint a Halál völgye. Haja a meg szokottnál kócosabb volt, és valahogy semmi kedve nem volt majdnem egy és fél méteres hófehér haját csomó mentesre kefélni. Fekete cápás papucsában, és szedett-vedett pizsamájában majdnem nyitott szájjal csoszogott ki a fürdőből. El csoszogott az ebedlőig ahol a többiek úgy tömték fejüket,mint akik egy hete nem ettek. Bumbil arcán latszott az ijedtség Lil állapota láttán.
- Jó reggelt? - kérdezte kételyek között. A fiú arcán minimálusnál is kevesebb mimikával és érzelemmel válaszolt.
- Aha... - mondta majd görnyedt testével be csoszogott a konyhába ahol valahogy össze rakta magának a világ egyik leg erősebb kávé feleségét, a kotyogost. Bele öntötte egy bögrébe, bele pakolt majdnem fel kiló cukrot, és nyakon öntötte egy liter tejjel. Mikor fáradt kezeivel szájához emelte a kávéját, csak a nyelés hangokat lehetett hallani. Mikor el fogyott, le tette az edényt az asztalra, majd a szélére támaszkodott. Érezte ahogy szíve egyre ütemesebben kezdi el pumpálni, fáradt testében a vért, és fokozatosan vissza tért belé az élet. Szemei ismét ragyogtak, ajka vérbő lett, arca ki simult, vegtagjaiba visszatért az erő.
- Mostmar azért, emberibben festesz - mondta Bumbil, egy halvány mosollyal arcán. - gyere egyél ma van a nagy nap - folytatta. Lil nagyon jól tudta hogy ma van az a nap, ezért ébredt úgy ahogy. Na meg a hugiék megint próbálkoztak ki játszani a rendszert este, de két báttyi seggre verés segített mindkettőjükön, hogy végre nyugovóra térjenek. Ez a nap, minden leendő hős egyik legfontosabb napja, és ez a VMV, avagy a Világ Mutansainak Versenye. Annyit gyakorolta a szertorna mutatványait, hogy nem volt egy nap amikor ne lett volna vizhólyagos a tenyere, farka és lábai. Tökéletesre fejlesztette mozdulat sorait. Vegülis, a világ legmaximalistább lélek kováccsáról beszélünk.
Miután magához vett némi táplálékot, társaival együtt vissza ment szobájába át öltözött és össze pakolt magának három hétre elegendő ruhát. Ez két sport táskában el fért. Egy hatvan személyes busz várta a csapatot hogy el vigye őket a világ egyik legnagyobb stadionjába, ahol hét különböző besorolású iskola fog versenyezni egymással hogy ki derüljön hol képzik a legújabb, és legjobb hősöket.
- Minek ekkora busz? - kérdezte Blitz.
- Azért hogyha elég ügyes leszel, haza tudj hozni jó pár új embert a világ leendő legjobb hős képzőjébe - mondta Lil közben fel emelte egyik szemöldökét, és halványan el mosolyodott, közben félre pillantott hugára majd a fiúra. Ez egy erős jel volt Blitz agyában arra hogy, meg nyert verseny egyenlő verés nélküli huncutkodás Lunával. A srác csak bólintott, és jelezte a parancs vételét.
Az út hosszadalmas volt, de egyáltalán nem volt unalmasnak nevezhető. Mivel miután be kerülnek a képzőbe csak azt látják ami ott van körülöttük. Nézelödtek, énekeltek, és aludtak az úton. Mikor meg érkeztek mutansok százai foglalták le szállásaikat a három hetes verseny idejére. Minden tekintet a versenyzőket figylete, köztük őket is. Minden random lány számára jó képű fiú mögött össze sugtak és kuncogva pillantottak vissza az ominózus emberre. Blitzet nagyon sokan észre vették, és zavarta. Olyan szinten kellemetlenül érezte magát hogy Lil hatsojába sétált.
- Na mi az? Nem bírod a hírnevet? - kérdezte Lil. A srác arca ijedt volt és itelkező.
- Ezek, vékonyak... en szeretem a húst - mondta durcásan a végét. Eme monologott elég hangosan mondta és a lányok többsége azonnal le tett arról hogy bármit is akarjanak ettől a sráctól. Amikor be érték a hatalmas boltíves csarnokba, mint három tucat tanyasi akik a tyukólon kívül semmit sem láttak úgy nézték a lenyűgöző belmagassággal rendelkező épülettet. Ekkor oda lépett hozzájuk egy furcsán alacsony ember szmokingban.
- A Dorshun tanuloival van szerencsém? - kérdezte izgatottan. Mindenki egymásra nézett mintha nem tudták volna honnan is jöttek.
- I-igen...? - felelt Blitz. A kis ember szemei fel ragyogtak.
- Nagyon örülök! - orvendezett majd kezét rázott Lilel és Blitzcel. A két fiú szeme egyaránt kerekedett el és ugyan abban a pillanatban tekintettek egymásra majd az emberre. - A nevem Konen! Én vagyok az aki a ti csapatok főbírája, és előkészítője! - folytatta - Lil Monkei - vel és Blitz Underword - del van szerencsém? - kérdezte nagyokat pislogva. Ők csak bologattak. Ekkor még fogta Lil kezét és el indult. Mindenki meg lepődött majd a hatalmas tömegben utána eredtek. A kuzdőtérhez vitte őket.
- Ti maradjatok itt. Te pedig gyere velem csak tedd le a cuccod ide. - mondta Konen. Lil gyorsan le dobálta cuccát, és követte. A többiek fel ültek a le latora és onnan figyelték az eseményeket. Az ellenséges csapatokból is volt bent pár ember, akik várták hogy mi fog történni. Konen fel nézett az irányító pult felé majd fel emelve kezét és hüvelyk ujját kalimpált. A kuzdőtér átváltott rgy szertorna pályává.
- Menj öltözz át - mondta. Lil meg ijedt. Komolyan szerepelnie kell? Itt és most? Nagyot sóhajtva, le dobta magáról bő pulóverét és melegítőjét. A ruhák alatt ott volt a harcos dressze amit torna közben is használ. Haját óriási kontyba fogta majd arcára húzta a ruha maszkját. Kezét be kréta porozva, nagy mély levegőket véve veselkedett neki gyakorlatához. Szinte eggyé vált a rúddal. Pördült, fordult, forgott, ugrott. A legutolsó forgásnál, le ugrott földre, két egymást következő keznelküli cigánykerék után egy forgó ugrás következett majd a gyakorlat végi pózt fel véve meg hajolt. Saját csapata ovációval egybe kötött tapssal halmozta el őt amitől zavarba jött. Az ellenség csapatából egy fiú folyamatosan tartotta a szemkontaktust vele a torna után. Konen pirulva rohant oda hozzá.
- E-ez valami bámulatos volt!! - ujongott. - Saját az egész? - kérdezte. Lil finom mosollyal arcán bólogatott. A kis ember teljesen körbe zsongta. A dicseretek és bókok közepette, el vezette őket szallásukig ahol meg mutatta mit merre találnak.
  Későre járt már, mindenki próbált otthonosan be rendezkedni a szobáikban és elkezdték esti rutinjaikat. Lil utoljára marat a fürdésben. Eléggé zavaró volt számára hogy nem volt Saját fürdőszobájuk,hanem egy nagy fürdőben kellett mindenkivel fürödnie, ellenséggel csapattársával egyaránt. Mivel eléggé le izzadt így jól esett neki a langyos tús alatt állni, amikor számára ismeretlen fiú hangokat hallott a háta mögül.
- Csak nem el tévesztetted a fürdött hó feherke? - szólalt meg nyájasan az egyik. Hátra fordulva két nála nem sokkal magasabb fiút látott egy száll torolkozőben. Nem szólt semmit mivel félt.
- Ahj, ne félj tőlünk nem bántunk téged. - felelte a másik, majd be lépett a tusoloba és megfogta Lil csuklóját. Azonnal el akarta rántani de ekkor a másik is akcióba lépett. Szembe forditották magukkal és ekkor jöttek rá hogy egy másik fiúval van dolguk. Igyekezett ellenkezni,és valahogy ki rántani kezeit de erősebbek voltak nála.
- Még így is akarod? - kérdezte az egyik, társa csak vállatt vont.
- Miért is ne? Ilyen nagy és kérek seggű fiút mikor találunk legközelebb? - felelte perverzen. A falhoz szórították és az egyik végig simitotta combját amikor meg jelent egy harmadik fiú is. Sokkal magasabb volt mint a másik kettő, és ő is csak torolkozoben volt.
- Hey! Ő az enyém... - mondta. Hangja nem volt túl mély de kellemes melegséget árasztott magából. Széles v-háta volt és jól izmolt. Tesztszőrzete nem volt erős de elég nagy volt ahhoz hogy latszon és szexive tegye alapból is kívánatos testét. A ket fiú rosszaloan nézett rá, úgy látszott ismerik egymást.
- Mi ha -... - mondta volna az egyik de ekkor hatalmas kezével a falhoz nyomta.
- Ő az enyém..  fogtad?! - kérdezte erőszakosan. A srác csak nyoszorogve bólintott. Ekozben ő is meg fogta Lil csuklóját és oda hajolt füléhez.
- Ellenkezz... - súgta. Nem tetovazott húzta és rángatta kezét,másikkal pedig vállát lökte el magától. A fiú elengedte az imént  majdnem összetört srácot sürgetve távozott a két ismeretlen. A vele maradt idegen a mellkasához szorította és nyakát ki nyújtva fülelte hogy tényleg el mentek-e. Lil meg volt remülve, tartott attól hogy ez csak egy csel hogy végül ez az ember eroszakolja meg egymagában és nem kettő. El dönteni sem tudta hogy melyik a jobbik eset ilyen téren. Sejti hogy egy ekkora embernek nem lehetnek átlagos méretei mindazok mellett hogy mutáns ami még dob is ilyen esetekben. Míg azon gondolkodott hogyan fog meghalni, és el süllyedni szegyeneben azok után ami történni fog vele, a fiú állánál fogva fel emelte fejét.
- Amilyen gyönyörű vagy, nem csodálom hogy meg kívánt ez a két köcsög - mosolygott rá. Lil teljesen el pirult, a füle hegye is el pirosodott. - gyere velem. - folytatta.
- Mi-minek?? - ijedt meg.
- Mert ezek biztos hogy be kopnek Akynak úgyhogy el kell játszanunk hogy össze szedtelek - fejtette ki. Nagyon zavarban volt nem hozott magával semmilyen pizsamát sem, egyetlen törülközőt vitt a fürdőbe csak. Egyáltalán nem számított arra hogy bármi hasonló fog vele történni. Mellkasára tekerte a törülközőt ahogy a lányok szoktak és szorosan az ismeretlen nyomában volt. Egy luxus részre vitte amit csak a bajnokok vehetnek igénybe. Nem sokkal azelőtt hogy meg lassított volna fel figylet egy foltos férfira aki szúrós tekintettel méregette őt. A fiú szintén ugyan ilyen pillantásokat vetett rá majd be tesékkelte a szobába. Sietve be zárta az ajtott majd le kapta magáról a vizes anyagot. Lil szemei a kétszeresére nyíltak, és lopva nézte a fiú formás fenekét. Magára rántott egy fekete pólót és boxert. Majd némi keresgélés után, oda ment hozzá.
- Mivel elég kicsi vagy, így nem tudok sok mindent adni neked. - mondta jó szándékkal hangjában, majd egy felsőt és egy alsóneműt adott neki. Fogalma sem volt arról hogy nők vagy férfinek szánt fehérnemű volt amit kapott. Fel vette őket majd a fiú ki vette kezéből a törülközőjét, és ki teritette. El gondolkodott azon hogy most itt kell-e maradnia éjszakára vagy sem. Félve kezdett bele.
- Szóval... itt kell maradnom éjszakára is?... - kérdezte vissza húzódoan.
- Igazság szerint, Aky majdnem minden órában kint van húsz, harminc percet felügyelni. Egyáltalán nem bízik bennünk...- mondta és közben tarkoját dorzsolve forgatta szemeit, majd le ült az ágyra. A lepedő gyűrött volt, a párnák szanaszét álltak, és a takaró is hasonló helyzetben volt. Lil számára ez fel háborító volt.
- Szállj le arról a trágya dombról... - mondta hideg hangon, merev tekintettel. A fiú annyira meg hokkent hogy kezeit fel tartva távozott saját ágyáról. Egy méteres tavolságból figylete ahogy a finom idómű és nőies mégis tekintélyt parancsoló fiú be veti az ágyát. Ahogy az ágyneműt igazgatta négykézláb, olykor-olykor elnyujtozkodva ki domborította nagy, kerek és striákkal tarkított fenekét. Bolondult a látványért. Nem mellesleg ismeri ő Lilt, csak meg kell várnia a remek alkalmat hogy fel ismerje ő is.
Ahogy a párnákat igazgatta ugyan ebben a testartásban, a fenekéhez lépett bele markolt széles csípőjébe, és erősen a nemi szervéhez húzta. Lil meg hőkkent és teljesen el pirult, hátra kapta fejét.
- Ha így folytatod kis Smaragdom tényleg úgy jársz ahogy meg ígértem neked a fürdőben.... - súgta perverzen. Még jobban el vörösödött. Úgy hívta mint az óvodáskori szerelme, rajta kívül senki más nem ismeri ezt a nevet, és senki sem hívhatja így őt rajta kívül.
- Ezt a nevet senki sem ismeri egy emberen kívül.... - mormogta. A fiú és negykezlábra ereszkedett és oda hajolt piros pozsgás füléhez.
- Sssss.... ma este rá jössz ki is vagyok... - mondta kéjesen és végig simintotta polo alatt Lilt egészen a mellkasáig, majd finoman meg fogta a torkát.




Folyt.köv.

Hős leszek! [18+]Where stories live. Discover now