A novella egy pocsék írásgyakorlatra készült. Elég béna lett. Egy trope-ot kellett megfordítani.
○•○•○
Már majdnem kimondtam. Csak álltam, és néztem őt. Mindenki a válaszomra várt. Lélegzetvisszafojtva figyeltem a leendő férjem. Nem bírtam kimondani. Igen. Ennyire egyszerű lenne, de nem megy. Képtelen vagyok rá.
A teremben vérfagyasztó csend uralkodott. Nem álltam készen. Túl gyorsan hoztam meg a döntésem, mikor igennel feleltem Daniel lánykérésre.
A férfi nagyra tágult szemmel bámult rám. Nem értette, miért hezitáltam. Senki sem érthette. Talán azért, mert kizárólag a főnököm járt a fejemben, mióta három hete beszorultunk a liftbe. A szürkéskék szeme. A megnyugtató szavai. Az ujjának bársonyos érintése az orcámon. Végig azt suttogta, minden rendben lesz. Nem hagyja, hogy bajom essen. Nem is esett. Két órát töltöttünk bent, mégis egy örökkévalóságnak tűnt. Emellett ott volt Ricardo is, akivel párszor csókolóztam...
Kifújtam a levegőt. Baromság. Daniel évek óta mellettem van. De Ricardo is. Melyiket válasszam?
– Én...
Valaki mentsen meg! Könyörgöm! Most! Gyerünk!
– Tilia? – A pap szüntelenül szuggerált. A gyomrom csomóba ugrott. El fogom hányni magam.
Valaki? Hahó!
A templom ajtaja kicsapódott. A vendégsereg rögvest odafordult. A beállt csendben kizárólag a mozgásuk hangját lehetett kivenni, ahogy a drága, finom anyagok súrlódnak a padok kikopott deszkáin.
– Állj! – kiáltotta a legjobb barátom, Ricardo. – Nem mehetsz hozzá, Tilia! Tiltakozom!
Hála Istennek!
A tekintetem Danielre, majd az oltár mögött kifüggesztett hatalmas Jézusra tévedt. Esküdni mernék, rám kacsintott. Vagy én rá.
– Még nem értünk ehhez a részhez – jegyezte meg a pap.
– Tilia! – A barátom mögött a főnököm rontott be. – Tényleg nem mehetsz hozzá!
– Mi folyik itt? – Daniel meglepetten nézett körbe.
– Miért nem? – kérdeztem halkan.
– Mert Jim szeret téged! – Ricardo egyenesen a főnökömre mutatott. Felvontam a szemöldököm.
– Én? Én azt hittem, te szereted őt – szólalt meg Jim. – A levélben az állt, akadályozzam meg az esküvőt, mert titokban a szeretője vagy.
– Én is ugyanezt kaptam, csak veled.
Sejtelmesen elmosolyodtam. Mindig kellenek B tervek, nem igaz? Talán sosem Daniel, Ricardo vagy Jim jártak a fejemben. Valaki egészen más.
Megköszörültem a torkom, majd Jézusra szegeztem a pillantásom. A kereszt nyikorogni kezdett. Egy gyönyörű férfi vált le róla. Haja a vállát súrolta, íriszében a világ össze tudása ragyogott. Egyenesen mellém sétált, belém karolt.
– Mehetünk, kedvesem?
– Természetesen.
Ezzel kivonultunk a templomból, hogy megkezdjük az izgalmas, közös életünket.
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Novellák
Kısa HikayeNovelláim gyűjteménye. Fantasy, szerelem, romantika, erotika... Előfordulhat, hogy befejezett történetekhez is megjelenik benne hosszabb-rövidebb kiegészítőnovella.
