Royal Cage / 18+ /

🔥7. Fejezet - A kényszer 🔥

El jött az esküvőm napja. Egyáltalán nem örülök neki. Pedig ennek kéne a legjobb napnak lennie. De nekem inkább a rém álmom. Félek ettől a hercegtől. A külseje nem rossz, de ki tudja milyen valójában. Mi lesz ha bántani fog. Vagy zsarolni és fenyegetni fog. Mi van ha zsarnok és kegyetlen. Félek az újdonsült  férjemtől.

Már fel vagyok öltöztetve, hó fehér csipkés menyasszonyi ruhám van. A földön hosszan el nyúlik a szoknyája. Gyönyörű ruha. De nem így terveztem a jövőmet. Legalább is nem Dominic herceg mellett.  A tükörbe nézek. De nem az a vidám lány néz vissza, aki vagyok. Ő szomorú és fél.  Ekkor kopogást hallok az ajtón. S be lép  Scott rajta. A szívem dobban egyet. Tátott szájjal néz rám. Jó látni őt.  De széles elismerő mosolyra húzza száját.

- Hát valami lélegzet elállító vagy hercegnőm. Bár csak nekem öltözhettél volna így fel.- mondja elismerően . Még is sóvárgó hangon. Sokat jelent számomra,  hogy itt van. Elém lép, s végig simít az arcomon. Egy könnycsepp is ki gördül a  szemeimből. Finoman le törli az arcomról.  S fel emeli a fejem.

- Gyönyörűségem.  Kurva gyönyörű vagy rózsaszálam.– mondja. Amitől mosolyogtok egy aprót. Hirtelen  magához húz.  S már az ajkaimat birtokba is veszi. Szenvedélyesen csókolni kezd.  Amitől a lábaim is meg rogynak. Fel kap az ölébe, s az asztalra ültet. Úgy folytatja ajkaink heves táncát.  A forróság szét árad az egész testemben. Fel húzza a szoknyámat. Kis aljas mire készül.

- Csendben kell lenned szépségem. – suttogja. Mire csillogó szemekkel nézek rá. Sóvárgó szemekkel néz rám.

Ismét az  ajkaimat kezdi csókolni. Közbe a férfiasságát  Lassan belém csúsztatja.  Ő pedig be fogja a szám.  Hevesen járni kezd bennem a lüktető férfiassága.  De az én nőiességem  is rendesen lüktet tőle. Élvezem minden mozdulatát. Hátra fekszek teljesen az asztalon. S hagyom hogy a pillanat magával ragadjon. Az alhasamba lüktetés költözik, amit még jobban fokoz a nőiességem  lüktetése.  Nem kell sok és már a gyönyör végig is söpör a reszkető testemen. Amit rögtön utánam követ ő is. Kéjes morgás keretében.  Elégedetten tapadunk egymás ajkaira. Szuszogva olvadunk egybe. De lassan el távolodik. De kár hogy nem tart örökké ez a pillanat. Mélyen a szemeimbe néz.

- Hiányozni fogsz  nagyon. – suttogom. S a hangom is meg csuklik. Kedvesen  mosolyog rám.  Tudja jól hogy félek. 

- Nyugodj meg kérlek. Semmi baj nem lesz.- mondja nyugtató hangon. El ismerem. Valóban hatásos. Szeretem a mély nyugodt hangját.

- Mi lesz ha nem tudok szólni,  ha még is bánt. Ha meg fenyeget ?- kérdezem kétségbe esetten. Bizonytalan vagyon eléggé. Nem bízok ebbe a Dominic- ba. Rossz előérzetem van vele szemben. Ami nagyon nem tetszik.

- Majd fog rendszeresen látogatni Mason. Meg valamikor én is vele megyek. – mondja kedves mosollyal.  Jól esik. Szorosan a karjai közzé von. Szorosan  magához ölel.  Amit viszonzok én is. Egy ujjával az álam alá nyúl, úgy emeli fel a fejem a szemeibe nézek. Érzékin az ajkaimra tapad. De kopogás szakit félbe minket. Nem igazán örül egyikőnk se neki. De el távolodik tőlem. S be lép  az ajtón  apám.

- Itt az idő lányom. – mondja sajnálattal telt hangon. Tudja hogy nem karom ezt. Ők se igazán akarják. De sajnos nincs bele szólásom. Az üzlet az üzlet.  Sajnos én iszom meg a levét. Legalább azt remélem, hogy még se lesz olyan szörnyű. Mint én el gondolom. Apám Scott- ra néz, majd rám.

- Köztetek van valami?- kérdezi apám. Lehet fel tűnt neki a köztünk lévő tűz. Rá nézek. Sóvárgó és reménykedő szemekkel nézek rá. Hátha meg gondolná apám magát. Scott meg szólal.

- Nagy herceg, elnézését kérem. De a maga lánya egy igazi kincs. Nem érdemeli őt meg Dominic herceg.  – mondja teljes nyúgodtsággal. Ami vér fagyasztó. 

De még is meg nyugtat. De szörnyű érzés, hogy lehet utoljára hallom a hangját. Hirtelen az erős karjai közzé vetem magam. Zokogva borulok a mellkasára.  Gyengéden meg simogatja a hátam. El távolodik kicsit. S egyik kezét az arcomra helyezi. S finoman végig simít rajta. Nem tudom tovabb rejteni a fájdalmas kérdést.

- Mi lesz ha többet nem is találkozunk? Bele fogok halni ha többet nem hallgatom ezt a hangot. – szipogom. De le törli a könnyeim. A homlokomra nyom egy nagy puszit. 

- Ne aggódj e felől.  Találkozunk még. Úgy hogy ne keseredj el kicsi rózsaszálam.  Szeretnék adni neked valamit. – mondja kedves dallamos hangján. Bólintok neki. Majd ki vesz egy kis dobozt zsebből.  Ki nyitja és egy gyönyörű gyémánt  köves arany nyakláncot pillantok meg a dobozba. A kezem a számhoz emelem. Lágyan mosolyog rám. S ki veszi a dobozból.

- Meg engeded kis rózsaszálam, hogy a nyakadba tegyem?- kérdezi. De csak bólogatni tudok.-  Ha hiányzom csak rá nézel, s én veled leszek minden percben. Lélekben mindig ott leszek. – suttogja. Közbe meg fordulok. A szemembe néz. A duzzadt vörös szemeim könyörögve néznek az övébe. De tudom , hogy nincs más út. Finoman kezei közzé fogja az arcom. S oda szól apámnak.

- Meg bocsásson Nagy Herceg.- mondja Scott.  De hirtelen az ajkaimon érzem az övét. S valami őrjítő  lassúsággal csókolni  kezd. Szó szerint a karjaiba omlok.  Ha nem fogna össze esek.  Lassan távolodik el tőlem.  Apám tágra nyílt szemekkel néz ránk. És szigorúan néz rám.

- Fiatalok, nem lesz jó vége . - meg szegtétek a szabályokat, -  folytatja morogva. - ez nem helyes Scarlett.-  morogja, amit mosoly  díjazz. – na jó egye fene. - mosolyog és magához ölel ő is. Viszont  ölelem. Hiába haragudtam rá. Még is csak az apám. Hiányozni fog a sok veszekedés. Mielőtt át karolnám, hogy indulhatunk.  Felém fordul, s meg fogja a kezem.

- Ha bánt azonnal szólj és megyünk érted. Ha nem enged el. Az egész  Blake családdal gyűlik meg a baja.- mondja, mire Scott hangosan közbe szól.

- És a Black családdal is szembe nézhet. Amit majdnem mindenki tud miről is híres a családom tagjai.- mondja, ami le döbbent teljesen. Ezt nem is tudtam.

- Még is mi?- kérdezem, kíváncsiságom nem rejtegetve.

- Az én családom nagyon szereti az erőszakot és dominálnak. Le taszítanak és gyilkolnak. Ami épp kedvük tartja.  Hidd el rózsaszálam,  nem hátrálnak meg egy kis balhé miatt.  Főleg ha benne vagyok én is. – mondja szeles gőgös mosoly keretében. Ezt elismerés tetszett. Látszik, hogy bele zúgtam. Jól esett ez amit mondott. Meg nyugtatott kicsit vele.  Apám nyújtja a kezét felém. Scott- ra  nézek. S egy utolsó csókot lehel az ajkaimra.

- Nagyon vigyázz magadra rózsaszálam.  Szeretlek.- súgja, amitől könnyek lábadnak a szemembe. Meg simogatja az arcom. S magához ölel még utoljára.

- Én is szeretlek, nagyon hiányozni fogsz.- suttogom. Fel emeli finoman a fejem. S egy csókot nyom a homlokom közepére. Majd hátrébb áll tőlem. Apám rám néz, s megértőn meg simogatja a fejem.

- Légy erős kicsim. Ahogy neveltelek. Ne feledd az én lányom vagy. Légy mindig bátor és kitartó. Szeretlek kicsi lányom.  – mondja apa, egy puszit nyomva a hajamba. Át ölelem. S mély levegőt veszek. Már kicsit jobban vagyok.

Ki egyenesedek,  s mosolygok egyet. Majd  át karolom apámat és indul is a cirkusz. Scott  mögöttünk jön hűségesen. Apám pedig jobbomon vezet. A terem elé érve meg hallom a zenét. Ismét kellemetlen érzésem támadt. Nyílik az ajtó és már megyek is. Meg látom az oltár előtt Dominic herceget. Scott  közbe helyet foglal a leg első sorban. Apám pedig át ad ennek a hercegnek. S le ül Scott  mellé.

Meg jó hogy a fátyol miatt nem látják, mennyire nem akarom ezt. Dominic meg fogja a kezem és fel húz maga elé. Meg csókolja a kézfejem.  Mély levegőt veszek. És ekkor fel emeli rólam a fátyolt. Egy magabiztos mosolyt villant felém. Ami nem tudom, mennyire jelent jót. Az eskü el hangzott. Bár nem jó kedvemből  tettem. Majd a gyűrűt húztuk fel egymás ujjára.. Mikor a pap meg szólal.

- Csókolja meg a menyasszonyt. – a gyomrom is össze szorult és most nem jó értelemben. Dominic látja rajtam, hogy nem akarom.

A csípőmre csúszik a keze. Amelyik takarásban van. És szorít rajta egyet. S szigorúan néz a szemeimbe. Ez piszkosul  fáj. Sikítani akarok, de nem teszem. Ez már most nem tetszik nekem.  Engedtem neki, hogy meg csókoljon. Ismét szorítással jelezte hogy viszonozzam. Vissza csókoltam. Nem volt más választásom. Elégedett mosoly  húzódik a szája szélén.  Az tuti hogy utálom.  És kezdődik a buli. Nagy örömömre.  Már most torkig vagyok.