Royal Cage / 18+ /

🌹15. Fejezet- A meglepetés 🌹

Scott

Éreztem hogy ki rázza a hideg. El van pirulva. Amit csak mosolyogva díjazok. Édes lány. Közbe az öcsém ki ment az ajtón. Scarlett  rám pillant.  Én  pedig huncut  mosollyal  a  szám szélét húzom magamhoz.  Nagy levegőt vesz, ahogy meg ragadom a csinos csípöjét.  Ez a csinos teste ami hozzám simul. Rendesen bizsergek tőle. Egyenesen a szemembe néz a gyönyörű kék szemeivel. Egyik kezemmel végig simítok az arcán. Meg a szemeit is le csukja közbe. El olvadok tőle. Az egyik  vörös haj tincsét két ujjam közzé fogom.  Úgy kezdem vizsgálni a vörös haját. Közelebb hajolok és bele szagolok a hajába.  Kellemes cseresznyés  illat árad belőle. Bizsergető illata van.  Ram mosolyog. En pedig homlokon csókolom.

-           Gyere édesem. Van egy meg lepetésem a számodra.- suttogok a fülébe. Meg borzong tőle a teste. Amit csak alattomos mosollyal díjazok. Meg fogom a kezét és ki viszem a hátsó kertbe. Az istálló felé viszem. Az ajtaja előtt meg állunk. Kuncogva súllyal meg.

-           Miért hoztál ide Scott?- kérdezi kíváncsian.  Rá pillantok és mögé lépek. A kezeim a szeme elé t4szem. S a füléhez hajlok.

-           Csukd be a szemed rózsaszálam.   Ne leskelődj. – suttogok a fűéhez hajolva.  Bólint egyet én pedig be viszem az istállóba. Az egyik box előtt meg állok. S újra meg szólalok.

-           Most már  ki nyithatod édesem.- suttogom és el veszem a kezem. Ki nyitja a szemét. S a kezeit a szájához kapja. Egy gyönyörű  hó fehér ló állt előtte. Hitetlenkedve nézett rám. A szemei úgy csillogtak. Mit a csillagok.  Könnyek csillannak meg a gyönyörű szemeibe. El állt lélegzettel nézte a lovat.

-           Ez a ló mese szép. – suttogja a kezei alól. El mosolyodok  tőle.  Nagyon édes.  Szélesen mosolygok  rá, Majd nyújtom a kezem felé.

-           Ő a tied. Gyere simogasd meg nyugodtan.- mondom neki, közbe mosolygok rá.  Meg fogja a kezem és közelebb húzom.

-           Biztos vagy benne?- kérdezte kicsit aggódva. Édes ez a lány. Teljesen el veszítem az eszem a közelébe.  Ezek a kicsike kezei. Olyan kicsi és meleg.

-           Igen persze, gyere rózsaszálam. Ne félj nagyon szelíd. – mondom neki közelebb húzva. Mosolyog egyet. Majd a ló elé lép es a homlokára  teszi a kezét. Meg simogatja óvatosan. Közbe a homlokát az orrának nyomja. Közbe suttogva szólal meg.

-           Olyan gyönyörű vagy. – suttogja. Majd rám pillant. Kedvesen mosolygok egyet.  El lehet  olvadni tőle. Őt lehet piszok  jó  csajnak hívni.  Volt már egy parba részem. De ő mindenkit felül  múl.

-           Adj neki egy nevet. Ő a tied kedvesem. – mosolygok rá. Mire széles mosoly húzódik a szája szélén.  Ez olyan cuki. Baszki  mi van velem. Teljesen meg bolondít ez a lány. De úgy imádom.

-           Legyen hóvirág. Mert fehér.- mondja zavarba esett mosollyal. Kuncogok egyet. S végig simítok a vállán.

-           Tökéletes lesz. – mondom mire hirtelen át ölel.

-           Köszönöm szépen Scott.  Nagyon jól esik.- suttogja a mellkasomon. Mosolygok erre egyet. S magamhoz  ölelem. 

-           Ez csak egy kis apróság. Örülök neki hogy ennyire tetszik.- mosolygom és fel emelem a fejét. Végig simítok az állán. S egy érzéki csókot lehelek a csinos ajkaira. Amit viszonoz is. Érzékin tapadunk egymás sajkaira. Drága kis rózsaszálam.  Te vagy a világom. Az én mindenem. Mindent  meg teszek hogy boldog legyél. Hogy mosolyogni lássalak. Kibaszottul  nem érdekel mit kell tennem érte. Boldoggá teszel. A kicsi szíved minden óhaját teljesítem. Csak egy szavadba kerül.