Flórának ma kimerítő napja volt. Nem túl fos, de szüksége volt egy jó pihenésre. Éppen kifelé jött a fürdőjéből. Ránézett a telefonjára, majd arra gondolt, hogy a következő napja eléggé elkeserítőnek ígérkezett azok alapján, amit mások mondtak, illetve saját szerény véleménye szerint is. Inkább bárcsak ne kellett volna soha többet ebben a valóságban élnie. Inkább egy sajátot teremthetne, mint amikor az emberek tudatosan álmodnak. Ha egy film szereplője lett volna írt volna egy listát, hogy miket akarna átvinni a valóságból és miket találna ki. Igazából megpróbálhatná anéklül is ezeket összegyűjteni... Úgy is lett!
✅ Barátok Család Természet Zene Egyéb apróságok: ruhák, házak, áram, telefon... 💭 Sok kedvesség mindenkiben Elég pénz mindenkinek Alacsonyabb népsűrűség Legyen mindenki lány (Persze innentől kezdve lány=ember, hiszen nincs más! Ha belegondolunk ez az ultimate terv, mivel így: #nogender #nowar #nomigration!)
Úgy gondolta, ez egy forradalmi terv. Mindent elrendezett úgy, hogy békésen és könnyedén álomba merülhessen. Ez egészen pontosan ekképpen vált valóra.
🎶Frida Johansson, Henrik Oja: Mist in the Mire
Álmában egy végtelennek tűnő mezőn járkált. Szürkület volt. Mindent köd vett körül. Úgy tűnt, egy fenyőerdő felé tartott. A növénytakaró ellenére sem volt hideg, de aztán ki tudja, ő nem fázott. Ez a lényeg.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Ezt persze nem bánta, teljes természetességgel haladt az úti célnak tűnő célpont felé.
Amikor közelebb került az erdő pereméhez, egy élőlényt látott megmozdulni. Pontosabban szólva... elfutott előle. Ennek nem tulajdonított semmiféle jelentőséget, mindenesetre elkezdte tudat alatt is követni a bizonyos lényt.
Útja közben a környezetet elemezte. Egyáltalán nem volt neki ismerős a táj, pedig az emberek az emlékeikből faragják az álmaikat. Legalábbis ezt mondják... ÁLOM! Ekkor tudatosult benne, hogy álmodik. Végre tudatában volt. Ez azt jelenti, hogy azt tehet amit csak szeretne, nem? Elvileg igen, de nem akarta még kipróbálni. Az sokkal érdekesebb, mit üzen az elméje álom formájában, talán tanulságos a jövőre nézve. Tehát folytatta az eredeti tevékenységét, menetelt amíg az erdő mélyére nem ért. Igazából még közel sem volt ahhoz, de ekkor ezt még egyáltalán nem tudta. Folytatta környezetének analizálását. Észrevette a sok tobozt, amiken eddig járt. Tobozból épültek az utak az erdőben! Akkor vette észre azt is, hogy mezítláb mászkált mindvégig, de nem volt kellemetlen érzés. Az egyik fenyőfa ágán egy bagoly tartózkodott. Mintha a szemhéját mozgatta volna egészen lassan és szakaszosan. Valószínűleg éppen elkezdeni felébredni. Flóra észrevette, hogy jó lenne egy helyet találnia, ahol meghúzhatja a magát éjszakára. Talán nem is jó úton megy. Ha már idáig eljutott, érdemes visszafordulnia? Ezt természetesen nem tudta. Az eredeti célját követte tovább, biztos volt benne, ha tovább sétál a tobozokon, valami sorsfordító dolog fog történni vele. Miközben figyelmesen közlekedett, megpillantotta azt a valamit vagy valakit, ami vagy aki elrohant előle. Egy barnamedve volt az, vagyis arra hasonlított. Igazából nem tudta Flóra megérinteni, mert valószínűleg egy szellem volt. Pedig már elképzelte, ahogy ráül a hátára és együtt mennek tovább. Ehhez egészen hasonló dolog történt. A szellem kinyitotta a száját, mire főszereplőnk eszméletét vesztette. (Nem, a szellemnek nincs büdös szájszaga.)
