to: Gal
Cherry Blossom ~
from: Jani kurvinc
Reggel fél 8 van, tavaszi szünet az iskolásoknak. Normális gyerek ilyenkor aludna, de megcsúsztam a közösségi szolgálat megcsinálásával így a szünetre esett. A településem környékén nem nagyon volt hely, ahol ezt eltudnám végezni, így csak egy dologra tudtam gondolkodni. A városukban lévő öregek otthonára. Bár annyira nem rossz ám!
- Flóra drága szívem, Józsi bácsi már megint összeszarta magát szolja má' az egyik nővérnek! – ordított Bözsi néni, a szomszéd szóbából miután a férje, József sikeresen újra kicsit elengedte segg izmait, utat hagyva a benne rejlő hatalmas nagy fosnak
- Rendben!... – mondtam bizonytalanul, de hát egy öregek otthonában ilyen az élet.
Mivel diák vagyok ezért egy órával kevesebbet dolgozok az átlagos nyolcnál. így is viszont este 10 re végzek csak. Ma este kicsit később maradtam, mivel fel kellett takarítani alaposabban a szobákat, a délutáni történtek miatt, arról nem is beszélve, hogy a szagot egész nap lehetett érezni mindenhol, a takarón, a padlón... na hagyjuk is. Körülbelül este fél 12 lehetett már amikor mentem haza, őszintén megmondva, ilyenkor kicsit félek. Arról nem is beszélve, hogy az utóbbi időben a sok áram kimaradások miatt több lámpa se működik az utcán, vagy pislákol fel-le. Szerencsére ekkor már ki halt szokott lenni az utca, de pont, hogy ezért kicsit ijesztő is. Amikor elhagytam már több házat, a bal oldalamon láttam meg egy 4 fiúból álló csapatot, messziről lehetet látni, hogy be voltak rúgva, de annyira, hogy még emberünk a száját se találta amikor a cigarettát el akarta szívni. Próbáltam nem rájuk nézni, de szerintem gyorsuló lépteimet észre vehették amikor az egyik megszólalt.
- Hé, te ott! Állj meg csak egy picit te szépség! – szólalt meg az egyik, magas volt, fekete haja, több mindent nem láttam. Nem akartam, de éreztem, hogy ha tovább megyek akkor lehet jobban meg fogom szívni ezért inkább oda mentem.
- Na ez már tetszik! – szólalt meg miközben nevetett – Mondd mi a neved drágám?
Csendben maradtam, miért akarnám elmondani egy teljesen ismeretlennek a nevemet? Arról nem is beszélve, hogy idősebbnek nézett ki, mint én...
- Azt kérdeztem, mi a fasz a neved? Nekem te ne tedd itt a ribancot – emelte fel a hangját
- Nem tudod kivel kezdsz ki, de hát úgy látszik verést akar a leány! – mondta az egyik haverja nevetve, majd mind a négyen elkezdtek nevetni.
- Flóra... - mondtam ki remegő hanggal, félve mi fog történni itt
- Aha, tehát Flóra, én Jake vagyok, ha érdekel, egyébként ... - megfogta az államat – nézd tesó micsoda ajkai vannak, mintha csak arra várna, hogy használva legyen! – kezdett el az egész társaság nevetni majd elkezdte az államat tolni a szájához, hiába akartam nem tudtam ellenkezni, féltem hogy ha akár egyet mozdulok akkor én ott helybe ezer százalék hogy ott maradok, viszont mikor majdnem erőszakosan megcsókolt volna akkor egy ismeretlen kéz nyúlt oda megfogva a srác fejét majd a kerítéshez verte.
- Hagy békén. – szólalt meg egy fiú, aki a semmiből került oda, nem láttam az arcát mivel egy fekete sapka volt rajta.
- Hé, tesó! Mi a faszt képzelsz magadról? – kérdezte meg az egyik a többi három közül, majd őket is földhöz verte, az egyiknek az orra, másiknak a szája felett kezdett el vérezni, majd a vérnyomok ott maradtak a földön.
Ez a rejtélyes alak elrángatott majd elvitt engem messzire, szerencsére jó irányba így nem kellett visszafordulnom hazafelé.
- Menj haza. – szólalt meg miután messze voltunk attól a bizonyos fiú társaságot.
ESTÁS LEYENDO
Chuumily Novellák
Historia CortaKönyv, amiben a Chuumily tagjai alkalmanként fanfictionöket írnak egymásnak.