Sekina élete tökéletesen unalmas volt.
Bár az otthonban, ahol nevelkedett, nem volt nehézségektől mentes az élete, hiszen különleges külseje, ezüstfehér haja, félig vörös, félig lila szeme, és törékeny testalkata miatt sokszor piszkálták, ez mégis...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
A következő néhány nap meglepően nagy nyugalomban telt. Adra minden nap elment dolgozni, ameddig pedig elvolt, Sekina öngyilkossági kísérlete miatt megelőzésből a saját szobájában kellett maradnia nap közben bezárva.
Valahol a fiú megértette az óvintézkedést, tekintve hogy többször is bizonyította megbízhatatlanságát pengék közelében. Meg a gazdája ténylegesen megtett mindent hogy ne érezze rosszul magát a bezártságban, még a második bezártságban töltött napra minihűtőt is vett neki, és mindig hagy ott két szem frontint, hogyha nagyon rosszul érezné magát, és butaságok járnak a fejében, akkor azzal kibírja míg ő hazaér. Mindemellett nem győzte eleget bizonygatni, hogy Sekina kérhet bármit ami feldobja az egyedül töltött óráit, megveszi neki.
Ami kellemes hatása volt mindennek, hogy a férfi mióta ezt bevezette, minden nap öt után húsz perccel be is toppant. Mindig siet haza hogy minél kevesebb időt kelljen úgy töltenie.
Az együtt töltött idő pedig minden nap egyre kevésbé kellemetlen. Adra minden jel szerint próbált kedves és elfogadó lenni.
Mivel már péntek volt a férfi egészen korán hazaért.
Bár nem kifejezetten érezte magát rosszul a szobájában, minden nap jól esett neki mikor meghallotta a zár kattanását és meglátta Adra alakját.
Ilyenkor már kijöhetett, és általában ugyanúgy leült a nappaliban, és a gazdája megengedte neki hogy filmezzen míg ő főz.
Ahogyan most is, míg Adra zenét hallgatva a konyhában ügyködött a vacsorán, Sekina jó illatok közt ücsörgött egy plédbe burkolózva a hatalmas, szürke, L alakú kanapén, majd mikor szólt a férfi hogy elkészült az étel kisétált az étkezőbe, ahol már az asztal egyik végében ott ült a gazdája, mellette Sekinának is megterítve.
– Szárított paradicsomos rukkolás tészta, remélem szereted – mondta ahogy kiszedett magának egy adagot a férfi.
– Persze, biztos finom – bólintott ahogy követte Adra példáját.
– Tudtál ma enni?
Erre egy kicsit lelassult Sekina mozgása.
– Nem túl sokat...
– Nem baj. Már az se rossz.
Mindketten nekiláttak, és a fiú megint meg kellett hogy állapítsa hogy Adra istenien főz. Fogalma sem volt hogy hol tanulhatta, de hatalmas veleszületett tehetsége volt hozzá.
Legalábbis a tizenkilenc évnyi menzás kaja után ez teljesen annak számított.
A férfi a telefonját nyomkodta evés közben egy ideig, míg az meg nem csörrent.
Elsőként kicsit elkerekedett a szeme, majd egy hatalmas levegőt véve emelte a füléhez a készüléket.
