Sekina élete tökéletesen unalmas volt.
Bár az otthonban, ahol nevelkedett, nem volt nehézségektől mentes az élete, hiszen különleges külseje, ezüstfehér haja, félig vörös, félig lila szeme, és törékeny testalkata miatt sokszor piszkálták, ez mégis...
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Az élet csodálatos volt, mióta szerelmet vallottak egymásnak Adrával. Mindössze néhány napja történt, de azóta Sekina legalább húsz méterrel a föld felett járt. Minden nap boldogan ébredt Adra mellett, együtt reggeliztek, majd tűkön ülve várta, hogy hazaérjen a munkából és együtt töltsék az estét, amikor vagy együtt sütöttek valamit vacsorára, vagy a férfi egyedül amíg Sekina tévét nézett.
Az egyetlen része az estének vagy reggelnek amit nem együtt töltöttek az amikor Adra elment edzeni, de ezzel együtt tudott élni Sekina... Ilyen gyönyörű idomokért feláldozott annyi külön töltött időt.
Ez a délután is legalább olyan jól telt mint az eddigiek, miután a férfi hazaért néhány szenvedélyes perc után egymás karjaiban elment edzeni, letusolt utána és nekilátott a vacsorának. Sekina felajánlotta hogy segít neki, de a steakben nem sokat tudott volna, meg a megbeszélések alapján a mirelit sült krumpliban párolt zöldségekkel, így aztán tekintve, hogy nem volt kedve filmezni a fiúnak, elvarázsolva figyelte Adra minden mozdulatát, talán túlságosan is, néha úgy tűnt kicsit zavarba is sikerült hoznia az éhes tekintetével.
Mind az isteni ételre amit készített, mind pedig rá.
Hihetetlenül jó érzés volt hogy már nem kellett titkolóznia, nem kellett visszafognia magát, nem kellett félnie attól, hogy a gazdája mit szólt, mert már nem volt gazdája. Bár egyes vágytól ködös pillanataiban a legkevésbé sem bánta volna ha a gazdája újra igénybe vette volna és vasmarokkal parancsolva neki magáévá teszi.
Nem bánta volna, egyáltalán nem.
Azt hinné az ember, hogyha mielőtt összejöttek egy ideig minden nap szexeltek, akkor miután egy párt alkotnak el sem hagyják a hálószobát, azonban ez sajnos nem fedte a valóságot. Igazából mióta együtt voltak csak néhány ruhán keresztüli, vággyal teli simogatást kapott az érzékeny területein.
Nem mintha nem imádta volna ezeket a csodálatos, romantikus, gyengéd perceket, mert itta minden egyes pillanatát és mindig mikor ölelkeztek úgy érezte még egy pillanat és teljesen szétfolyik Adra biztonságot nyújtó karjai közt, de ahogy figyelte a férfi izmos, markáns testét, még úgyis hogy egy egyszerű, semmiképp sem kihívó, szürke bemelegítőt viselt nyelnie kellett a fiúnak. Annak ellenére hogy a legkevésbé sem bánta a kedves érintéseket, szemtelen mértékben élvezte elképzelni ahogyan vadul szeretkezve egymásnak eshetnének az ágyban. Vagy a nappaliban... A kanapén, a fotelben, akár a padlón is. A fürdőben, a zuhany alatt, Adra egy óvatlan pillanatában, mikor edzés után még túl fáradt lenne ahhoz hogy védekezzen a fiú támadása elől mikor besurran hozzá a zuhanyzóba ruhában és kénytelen lenne megszabadulni tőle, hiszen vizes lett. Vagy az előszobában, amikor egy teljes napnyi várakozás után kiéhezve esnének egymásnak, de nem jutnának el a hálóig. Vagy itt, ezen a szent helyen, az étkezőasztalon, ami fájdalmasan nyekeregne kettejük súlya alatt, de túl ködös lenne hozzá az elméjük hogy ezt értelmezzék. Igen, itt helyben, ezen az asztalon, ahol éppen a karjára hajtott fejjel fekszik...
