I Miss You

Egy fagyos éjszaka

Abby szemszöge:

Frusztrált,dühös léptekkel vágtam át a sötétben a new york-i tömegen,ami a torony felé vezető járdán tolongott.
Kidobott,az az őr egyszerűen kidobott. Jó,nem mondom,hogy túl visszafogottak voltunk,de akkor is.
Beszáltam a liftbe és megnyomtam a legfelső emelet gombját. Amikor a felvonó elindult hátraléptem néhányat egészen addig amíg a hátam neki nem ütközött a lift hideg fémfalának,utána pedig hátravetettem a fejem és lehunytam a szemeim. Jó volt újra látni Lokit,az a két hét szinte elviselhetetlen volt,nem csak nekem Damiennek is. Hiába volt csak néhány hetes felfogta,hogy az apja nincs ott velünk,úgy is mondhatjuk,hiányzott neki.
A lift megállt és az ajtó kinyílt. Mikor kiléptem eléggé meglepődtem mivel a nappaliban tök sötét volt.
-Jarv felkapcsolnád a villanyt?
-Igyekszem kisasszony,de a legtöbb hálózati egység meghibásodott.-válaszolt a mesterséges inteligencia.
-Tony Stark tornyában nincsen áram. Azta! Ez már az apokalipszis előjele-mondtam epésen.
-Kisasszony figyelmeztetnem kell,hogy...-de nem fejezte be. Recsegés hallatszott a hangszórókból és Jarvis elhallgatott.
-Jarv?-semmi.-Jarvis válaszolj!-de megint csak semmi. Már úgy voltam vele,hogy megyek és megnézem én a hálózati egységeket,amikor meghallottam Damien sírását.
Elkezdtem botorkálni a hang irányába és közben próbáltam nem belerúgni semmibe,de nem jött össze,mert a sípcsontom közelebbi ismeretséget kötött a dohányzóasztallal.
-Rohadt élet!-káromkodtam,Damien pedig egyre hangosabban sírt. Végre elértem hozzá és felvettem. Nagyon meglepett mivel a bőrszíne kék volt a szemei pedig pirosak. A születése óta nem vette fel a másik alakját kivéve,ha Lokit is abban látta.-Itt hagytak egyedül?-kérdeztem miközben ringattam,hogy megnyugodjon.
A szobában hirtelen nagyon hideg lett. Libabőrös lettem és hideg futott végig a gerincemen.
-Szóval te vagy az a midgardi lány aki elcsavarta a fiam fejét-jött a reszelős hang a hátam mögül. Lassan megfordultam,hogy szembenézhessek vele,nem mintha szükségem lett volna rá úgy is tudtam ki az. A sötétben kirajzolódott előttem a hatalmas alakja és szinte világító vér-skarlátvörös szemei.
-Laufey-mondtam kimérten.
-Akkor úgylátom nem kell bemutatkozzam. Te tudod ki vagyok ám veled ellentétben én nem tudom te ki vagy-mutatott felém.
-Abony Maria Stark,Athony Edward Stark lánya-mutatkoztam be az ő szokásaiknak megfelelően.
-És ő ott a kezedben...-mutatott a fiamra.
-Damien-mondtam úgy mintha a fogamat húznák.-Ugye tudod,nem fogom engedni,hogy elvidd?
-Nem kell az engedélyed-lépett közelebb hozzám annyira,hogy éreztem a hideget ami a bőréből áradt.
-Nem veheted el csak az életem árán-mondam és a szavaimből csak úgy áradt a gyűlölet,harag és féltés.
-Reméltem,hogy erre a te érdekedben nem kerül sor-fél pillanattal később valami éles és hideg szúródott az oldalamba,mikor lenéztem egy jégcsap volt belém állítva. Szédülni kezdtem és éreztem,hogy egyre gyengébb vagyok. Laufey kivette az újfent síró Damient a kezemből én pedig a földre estem. Még láttam,ahogy elsétál vele,a kezemet nyújtottam feléjük,utána a fájdalom enyhülni kezdett és szép lassan minden elsötétült.

Tony szemszöge:

Mikor készlettünk Bruceszal és a többiekkel a torony helyreállításával a felső emeletre mentünk. Nem tudtuk mi történhetett,a legtöbb kábel le volt választva a panelekről.
Én a nappaliba vettem az irányt míg mindenki más a szobájába ment. Nyugodtan odamentem a kivilágított bárpúlthoz és töltöttem magamnak egy whiskyt. Épphogy a számhoz emeltem az poharat az kiesett a kezemből és hatalmas csörrenéssel szilánkokra hullott a padlón. A nappali végében Abby feküdt,körülötte minden csupa vér.
Azonnal odarohantam hozzá és letérdeltem mellé.
-Gyerünk Abby ne tedd ezt velem!-szóltam Jarvisnak,hogy hívja a többieket,de nem válaszolt. Mikot nem jött senki elkezdtem teli torokból kiabálni.-Bruce! Clint! Natasha! Valaki segítsen! Steve! Wanda! Thor!-visszafordultam a lányomhoz és éreztem,ahogy a könnyek égetik a szemem.-Abby tarts ki! Kérlek,ne hagyj itt!
-Tony mi történt?-lépett be Barton.-Jézusom!-mondta mikor meglátott minket.-Banner siess!-kiabált vissza a folyosóra,majd mellém térdelt.-Mi történt?
-Nem tudom már így találtam rá-ráztam a fejem.
-Srácok mi...? Uram Isten!-Bruce is mellénk ért és ellenőrizte Abby életjeleit.-Be kell vinnünk a gyengélkedőre,most!-mondtam én pedig rögtön felkaptam a lányomat és elindultam vele végig a folyosón.
Mikor odaértünk Banner rögtön elkezdte ellátni Abbyt. Hamarosan a többiek is ott voltak és tétlenül,sokkos állapotban nézték a jelenetet.
-Mi történt?-kérdezte Steve a vállamra tett kézzel.
-Nem tudom. Megfordultam és ott volt én...én...-a könnyek amiket addig visszatartottam utattörtek maguknak és végigfolytak az arcomon. A tenyrembe temettem az arcom úgy takartam el magam. Hamarosan éreztem ahogy átölelnek és mikor felnéztem Rogerst láttam. Eléggé megdöbbentem mivel sosem voltunk nagy puszipajtások,de jó volt valakire támaszkodni abban a nehéz helyzetben.
-Rendbe fog jönni Tony-mondta Natasha.
Bruce hamarosan felénk sétált én pedig azonnal letámadtam.
-Mi van vele?
-Stabil,de sok vért vesztett. Kap egy infúziót aztán meglátjuk-mondta ő is elég letörten.-Egy pillanatra magához tért,de utána újra aszméletlen lett.
-Mondott valamit?-kérdezte Clint.
-Csak egy nevet:Laufey-Thor erre a névre eltört valamit.
Hamarosan Wanda lépett közénk,gondterhelt arcal.
-Srácok baj van-mondta mi pedig készültünk az újjabb csapásra.-Sehol sem találom Damient. Mindenhol kerestem,minden emeleten jártam,mindent átnéztem,de nincs meg.
-Laufey elvitte-mondta Thor.
-Loki megmondta,hogy ez lesz-rázta a fejét Clint.-Ab biztos nem akarta odaadni a kissrácot és...-de nem fejezte be. Mindannyian tudtuk mi történt utána.

Abby szemszöge:

Mikor kinyitottam a szemem erős fényt láttam,aztán minden kitisztult. Bruce rendelőjében voltam,tehát nem haltam meg. Lassanként a fejem is kitisztult és kezdtem emlékezni,hogy mi is történt,a látogatás,Laufey,Damien...
-Damien-ültem fel azonnal,de nem volt a legjobb ötlet. Az oldalam azonnal fájni kezdett.
-Abby nyugalom!-próbált meg visszafektetni Clint.
-Nem! Laufey elvitte őt,elvitte Damient!-mondtam hisztérikusan.-Meg kell találnunk,annyira kicsi és védtelen-folytak végig a könnyek az arcomon.
-Megtaláljuk,csak nyugodj meg-ölelt át.
-Elvitte és én nem tehettem semmit-zokogtam.
-Nem a te hibád-simogatta a hátam.-Most pihenned kell,oké?
-Nem szólnom kell Lokinak...-ellenkeztem.
-Thor most ment el hozzá. Kijuttatják és idejön,de addig pihenj!-parancsolta és visszafektetett az ágyba. Csak azt kívántam,hogy sikerüljön Thornak kihoznia Lokit.

Loki szemszöge:

Már majdnem elaludtam,mikor a fémajtó újra kinyílt. A legnagyobb meglepetésemre Thor lépett be rajta,leütötte az őrt majd a rácsokhoz sétált.
-Bátyám,minő váratlan meglepetés. Minek köszönhetem a látogatást?-ültem fel az ágyon.
-Laufey a toronyban járt-mondta én pedig azonnal előtte termettem.
-Mi? Ugye nem...
-Elvitte a fiadat és majdnem megölte Abonyt.
Ezekre a szavakra a düh futótűzként áradt végig a testemen. Megakartam találni és darabokra szaggatni,azt akartam,hogy olyan fájdalmat éljen át,mint addig senki a kilenc birodalomban,a szenvedését és a vérét,az életét.
-Vigyél hozzá,most!-követeltem. Thor nem vitatkozott,azonnal kirántotta a cella ajtaját,kiléptem rajta és a kijárat felé vettem az irányt.
A toronyba érve nem álltam meg sehol csak feszes léptekkel tartottam a gyengélkedő felé. Mikor beléptem Banner épp a kötést cserélte Abby oldalán.
-Loki-ült fel,de azonnal fájdalom ült ki az arcára.
-Csak nyugodtan,nem vagy még száz százalékos-mondta neki Banner.
-Majd én-léptem oda és a kezemet óvatosan a sérülésére helyeztem. Frigga a trükkökön kívül többekközött a gyógyításra is megtanított.-Jobb?-kérdeztem fél perc múlva. Abby a nyakamba borult és éreztem,ahogy a könnyei átátatják a pólómat.
-Loki én megpróbáltam,de elvette tőlem.
-Cssssssssss,megfogjuk találni. Nem lesz semmi baja.
Nem csak őt kellett ezekről meggyőznöm hanem magamat is. Nem tudtam Laufey,hogy reagálna arra,ha több midgardi tulajdonság van benne,mint jötunn. Egyben viszont biztos voltam,aznap éjszaka valóra vált a legrosszabb rémálmunk.

Hát ennek a "könyvnek" itt van vége. Aki tudni akarja mi lesz a kis Damien sorsa az a következő részt megtalálja Prince of Jötunheim néven.
Remélem tetszett.
marvel-fangirl-01