...És a hercegnő <befejezett könyv>

24.

- Ugye tudod, hogy haragszom?
Evan hajolt fölém, és kérdőn nézett rám. Az ágyamban feküdtem, mert láttam a rózsákat a falon.
Elmosolyodtam.

- Tudom....
Elmosolyodott.

- És tudod, hogy egyszer megbocsájtok?
Megsimogatta a hajam. Csak erre vártam. Visszacsuktam a szemem, hátha csak álmodok.
Kinyitottam. Nem álom.

- Tudom.... - válaszoltam.
Evan a homlokomhoz hajolt, és nyomott rá egy puszit.

- Csak azért sem csókollak meg... - durcáskodott. - előbb mosd ki a szádat az után a szemèt után...
Nevettünk. Úgy mint régen.

- Azért én várni fogom...- mosolyogtam rá.

Témátterelt:
- Tudod, hogy hol vagyunk?

- Persze, a Lordnál.
Ravaszul mosolygott.

- Nem. Nálam vagyunk.

- De a rózsák....-mutattam fölfelé.

- Olyanra csináltattam, mint a Lordnál volt, hátha így tetszik. Mit szolsz hozzá? Akarsz egyántalán nàlam lakni?

Nem válaszoltam, csak felültem, és megcsókoltam. Nem tiltakozott...