Niki szemszöge
Felszálltunk a repülővel. Kivettem a táskámból a fülesem és zenét hallgattam rajta. Egy kis idő után, aztán elnyomott az álom. Az álmaimban megjelent Bega meg a 'pasas' . Nagyon féltem szegény lányt, néha már úgy érzem, hogy a húgom és mindenképp meg akarom őt védeni. A 'pasast' meg mindenképp börtönben szeretném tudni. Arra keltem fel, hogy egy kedves, idős hölgy kelteget, hogy le fogunk szállni és kössem be magam. Miután leszállt a gép elindultam megkeresni a csomagjaimat. Miután átvettem őket, fel akartam hívni Lukot, hogy megérkeztem és találkozzunk valahol, de sehol sem találtam a mobilom. Biztos a repülőn hagytam. Visszamentem a repülőhöz és megpillantottam egy légi utas kísérő hölgyet.
-Jó napot.-mondtam illedelmesen.
-Jó napot, hölgyem. Miben segíthetek?-kérdezte kedvesen.
-A gépen felejtettem a mobiltelefonom.
-Hányas számú ülésben ült?
-3.sor, bal oldalt az ablaknál.
-Maradjon itt, mindjárt megnézem.
-Köszönöm.-mire kimondtam a nő már el is tűnt. 10 perc múlva visszajött a telefonommal a kezében.
-Tessék, ott hagytad az üléseden.
-Köszönöm, szépen. Viszlát.
-Viszlát és további jó napot.-mondta. Megnéztem a telefonomat és egy csomó hívásom volt Begától és Luketól. Bementem az épületbe és lepakoltam az egyik székre a cuccaim és vissza hívtam Lukeot.
Luke szemszöge
Nagyon rég óta keressük Nikit és nem találjuk. Nagyon aggódom érte. Remélem nem esett semmi baja. Mind az öten leültünk egy-egy székre és gondolkoztunk, amikor elkezdett csörögni a telefonom.
-Niki az!-kiáltottam föl.
-Szia Luke.-köszönt.
-Szia, hol vagy már nagyon aggódtunk érted. Azt hittük, hogy John elrabolt.(John a 'pasas'- aki megfenyegette Begát)
-Nem. Csak a telefonom fennmaradt a gépen és még vissza kellett mennem érte.
-Hol vagy?
-3 sorral mögöttetek ülök.-erre a kijelentésére megfordultam és pont akkor állt fel. Bontottam a vonalat és már rohantunk is oda hozzá.
-Sziasztok.
-Szia.-köszöntünk egyszerre. Bega a nyakába ugrott örömében.
-Nagyon hiányoztál csajszi, minden rendben?
-Nekem is hiányoztál és nem hiszem, hogy bármi is rendben lenne.
-Nem baj, majd együtt megoldjuk.-mosolygott Niki Begára.
-Na, menjünk vissza a hotelbe.-szólt Ashton.
-Menjünk.-kiáltottam. Visszamentünk a limóhoz és bepakoltuk Niki cuccait. Még mielőtt beültünk volna Nikivel, egy kicsit félre hívtam.
-Milyen volt a repülő út?
-Jó volt, bár az egészet végigaludtam.-nevetett.
-Remélem, hamar túl vészeljük ezt az időszakot.-váltottam komolyra a dolgot.
-Én is.-hajtotta le a fejét Niki.
-Hé! Megoldjuk.-a kezemet álla alá raktam és felemeltem, hogy a szemébe tudjak nézni. Csak egymást bámultuk, amikor meghallottam Begát.
-Menjünk!-kiáltotta Bega. Mi is beültünk a limóba és már mentünk is a hotelbe. Nikiről meg rólam annyit kell csak tudni, hogy Niki velem egykorú és egyszer már majdnem jártunk. Én még mindig szeretem őt, de nem tudom, hogy ő, hogy érez irántam. Bega úgy tudja, hogy már nem szeretem őt úgy. Pedig, igen.
Köszönöm a 795 megtekintést és 93 csillagot. Ne felejtsetek el votolni és komizni. Nem sokára vége lesz a történetnek. A másik blogomat letöröltem, mert nem jött hozzá az ihlet és nem kaptam elég visszajelzést.
Mindenkinek pihenéssel gazdag szünetet kívánok. Maximum még 2 résszel szolgálhatok, eggyel karácsony környékén és eggyel új év előtt még. Addig is, sziasztok.
Puszi Bea <3
أنت تقرأ
Bega = gyönyörű (Befejezett)
أدب الهواةSziasztok én Bega Hemmings vagyok, egy átlagos 17 éves lány. A bátyámmal élek együtt egy kis, kertes házban. A szüleim 14 éves koromban meghaltak, autó balesetben. Azóta vagyunk ketten a bátyámmal. Őt Luke Hemmingsnek hívják és 21 éves. Van egy zene...
