Reggel 7-kor hangosan kezdett szólni az Imagine Dragons-Gold című szám a a tábor minden egyes szegletén. Igen, ez a tábor rendje. 7-kor kelés, 8-tól reggeli utána mindenkinek 4 óra választott foglalkozás (nekem írás és informatika), aztán ebéd és szabad foglalkozás. Végül este 8-kor vacsora. Minden egyes nap.
- Na ez... az ami nem hiányzott- nyöszörgött Sophie, ahogy nagy nehezen felült az ágyban. Én is hasonló gondolatokkal tápászkodtam fel. Besiettem a fürdőbe, hogy én legyek az első, fogat és arcot mostam, oldalra fontam a mell alá érőm hajam és át is adtam a teremet Tessának. Amíg Sophie még mindig fetrengett, én felkaptam egy fekete rövidgatyát, egy fekete atlétát és rá egy sötétkék, sima, bebújós pulcsit. Ehhez az ajtóban még felvettem az agyon használt, magasszárú, old-skool, fekete vans cipőmet. Közben mellettem Em is elkészült, szintén fekete rövidgatyában és hosszúujjú fehér pólóban ácsorgott, Tessára várva, aki még szintén az ágyban volt.
- Tudjátok mit? MI elmegyünk reggelizni, ha valaha felkeltek, gyertek velünk- jelentettem ki és Emilyvel az oldalamon mentünk az ebédlőben, ami persze a tábor központjában van, a színpad mellett. Mint mindenhova, ide is egy kis lépcső vezetett és egy duplaszárnyas ajtó. Még csak pár ember lézengett az asztalok között. A bal szélén volt a kiszolgálás, tehát a mi utunk oda vezetett. Elvettünk egy tálcát és az ebédlős nőhöz tartottuk.
- Camille! De örülök, hogy megint itt vagytok- mosolygott rám Karen.
- Jó napot Karen! Hogy telt az év?- mosolyogtam rá. Mindenki tudta, ha jóban van Karennel, jóval több kaját kap. Alap.
- Remekül kedvesem. Jöhet egy kis pirítós?- kérdezte, mire hevesen bólogatni kezdtem. Rárakott pár szeletet a tálcámra, egy pohár narancslével és csak a kiváltságosoknak járó kávéval.
- Köszönöm- villantottam rá egy mosolyt és leültünk a szokott helyünkre. Em felrakta a fekete haját, hogy ne zavarja és ránézett az én reggelimre.
- Miért kaptál kávét?- értetlenkedett.
- Karen bír, bocsi- vontam vállat.
- Ki az a ...óóó- esett le neki. Felpattant és odarohant az említett nőhöz. Nevetve kezdtem neki a reggelimnek.
- Szabad?- hallottam egy ismerős hangot. Ahogy felnéztem, Luke-al találtam szemben magam.
- Te ki is... jaaa Luke, ugye? Bocsi nem ismertelek fel ruhában- csaptam a homlokomra.
- Nagyon kis vicces- fintorgott és leült mellém- Mizu?
- Semmi változás, az elmúlt 8 órában- néztem az órámra.
- Az szuper. Én megtaláltam a ruháim- mutatott magára, mire felnevettem.
- Igen, észrevettem- nevettem. Két tálca csapódott az asztalra.
- Hellóka- vigyorgott Sophie Luke-ra.
- Sziasztok- mosolygot vissza rájuk.
- Luke, ez itt Sophie, Tessa és Emma- mutattam be őket sorban- Lányok, ő itt...
- Luke, igen tudjuk- legyintett Sophie és rám nézett- Nem találtam fekete felsődet. Miért nem találtam a fekete felsődet?
- Mert rajtam van?- húztam fel a pulcsim. Sophie vállat vont és elkezdte fogyasztani a reggelijét.
- Honnan ismeritek ti egymást?- nézett felváltva rám és Luke-ra Tessa. Luke szégyenében felvette az eddig fekete pólójába akasztott napszemüvegét.
- Semmi különös- füllentettem- Csak összefutottunk, ő pedig ideült, ennyi- legyintettem és tovább majszoltam a reggelimet. Mikor következőnek felnéztem rá, hálás mosolyt küldött felém. Zavartan néztem a közben hevesen magyarázó barátnőmre.
- Nekem mennem kell- állt fel lassan Luke. Tekintetét végigjárta a barátaimon, majd rám nézett- Ebédnél tali?
- Alig várom- mosolyogtam rá. Vidáman bólintott és elindult a dolgára.
YOU ARE READING
Summer Camp /LukeHemmings Fanfiction/
Fanfiction- Te jó ég, te perverz... - Ne! Ne érts félre- takarta el a férfiasságát. - Félre érteni azt, hogy pucéran állsz előttem? Jézusom, vegyél már fel valamit!- pattantam fel.