Reggel baromi hangos üvöltésre keltem. Kérdőn néztem hátra, a hátulról engem ölelő fiúra, de ő még aludt. Szinte babonázva bámultam őt, próbáltam az arca minden egyes szögletét memorizálni.
- Bámulsz- morogta.
- Bámul a halál- vágtam rá és ki készültem mászni alóla, e magához szorított, így esélyem sem volt.
- Még ne- mondta az arcát a nyakamba fúrva. Oké, tényleg baromi jó érzés volt. Felé fordultam és letettem a fejem az övével szemben. Eleinte csak bámultuk egymást, aztán Luke odahajolt azzal a szándékkal, hogy megcsókol, de nekem beugrott valami.
- Mikorra megyünk anyudékhoz?- jutott eszembe.
- Nyírd ki a pillanatot, szerintem is- adta fel duzzogva, de ott bujkált az arcán a tipikus Luke mosoly.
- Szóval?- könyököltem fel. Maga mögé nyúlt és megnézte az időt a telefonján.
- 1-re megyünk. Most van 10. Ráérünk még- legyintett és feküdt volna vissza, de én felpattantam.
- Dehogy érünk rá. Hajat kell mosnom, kiválasztani mibe megyek, mert ugye egy szakadt gatyába és egy ingbe nem mehetek megismerkedni a családoddal- akadtam ki. Luke nevetve fordult a hátára.
- Felőlem pucéran is jöhetsz. Sőt...- gondolkodott el, de csak azt érte el vele, hogy egy párna landolt az arcában.
- Idióta- fintorogtam és a ragadós nevetésével a fülemben hagytam el a szobát. A folyosón egy alsógatyában mászkáló Calum-ot találtam.
- Kiszórakoztátok magatokat?- viccelődött, mire csak vállon csaptam.
- Miért kell minden fiúnak ilyen perverznek lennie?- forgattam a szemem és ott hagytam, szintén rajtam nevetve. A vendégszobába mentem. Sophie nem volt sehol, így levetkőztem, magamra tekertem a törölközőm és bementem volna a fürdőbe, de zárva volt. Ezek szerint ott van Sophie, szuper. Magamhoz vettem a barátnőm hangfalát, fehérneműt és a telefonom és egy kis töprengés után visszaosontam Luke szobájába. Tekintve, hogy csak egy törölköző volt rajtam, feszengve nyitottam be. Luke még mindig az ágyában könyökölve telefonozott. Érkezésemre felnézett és huncut mosolyra húzódott a szája.
- Tudod, amikor azt mondtam, hogy felőlem gyere pucéran, nem gondoltam komolyan- vigyorgott és az állát a tenyerébe támasztotta.
- Fogd be, csak a fürdődet akarom használni- válaszoltam zavartan.
- Milyen meglepő, én is oda készültem- tette szét a karját, amolyan nincs mit tenni stílusban és elkezdett feltápászkodni.
- Esélytelen- vágtam rá és szinte futni kezdtem a fürdőbe, de mielőtt bezárhattam volna az ajtót, beslisszolt utánam- Luke!- nyöszörögtem miközben szorosabbra fogtam az anyagot magamon.
- Csak vicceltem- nevetett és egy gyors szájra puszi után visszament a szobájába. Rájöttem, hogy tényleg van még egy kis időm, így vizet eresztettem a kádba. Amíg az töltődött, Sophie hangfalán beraktam Justin Timberlake Can't Stop The Feeling című számát. Hiába nem a stílusom, felháborítóan fülbemászó ez a szám. Meg hát. Justin Timberlake. Ugyan már.
10 perce ülhettem a forró vízben kopogtak az ajtón. Szinte egy fél tubusnyi habfürdőt nyomtam a vízbe, így már több centis narancsillatú hab úszott a víz felszínén mikor kopogtak.
- Nem- szólaltam meg azonnal, de az az idióta persze, hogy bejött. A szemét takarva dugta be a fejét.
- Csak egy kérdés: nem vagy allergiás semmire, ugye?- kérdezte.
YOU ARE READING
Summer Camp /LukeHemmings Fanfiction/
Fanfiction- Te jó ég, te perverz... - Ne! Ne érts félre- takarta el a férfiasságát. - Félre érteni azt, hogy pucéran állsz előttem? Jézusom, vegyél már fel valamit!- pattantam fel.