Calum *KE*

594 35 1
                                    

- Calum, ne! Ne ilyen gyorsan! – sikítasz nevetve a hintában. – Ki fogok esni... Ne lökj ilyen erővel! – kéred meg rá, de nem igazán vesz komolyan a röhögésed miatt.

- Csak nyugi! Tudom, mit csinálok. – vigyorog, és még egyet lök rajta, aztán hagyja lelassulni.

- Ezt még meg fogod bánni! – kapaszkodsz a hintát tartó láncba, közben pedig lassan nézel fel rá, összeszűkített szemekkel.

- Hú, most élnem kéne? – sétál eléd és a homlokát a tiédnek nyomja.

- Nem, dehogyis. – mondod enyhe iróniával, amit ő nem igazán vesz észre.

Kapsz az alkalmon és elkezded csikizni az oldalát, ami hatására egyből összébb rogyik, és hatalmas röhögésben tör ki. Kérlelt, hogy hagyd abba, mondta, hogy már nem bírja, de te addig csikizted, amíg el nem kezdett könnyezni.

- Most már befejezem. – állsz fel mellőle és diadalittasan nézel le rá, ugyanis már a játszótér kellős közepén fekszik.

- Ezt megérdemeltem, de tudd, hogy ezzel egy lavinát indítottál el! – törli meg a szemét, majd feláll és eléd sétál.

- Nem félek tőled Thomas. – szólítod a második nevén, amit nem igazán szeret.

- Pedig jobban tennéd! – egyik tenyerével az arcodat kezdi simogatni, amíg a másik a derekadon nyugszik. Az orrotok összeér, csakúgy, mint a homlokotok. Hatalmas gombszemei felváltva figyelik a szemedet és a szádat. A derekadon lévő kezével még közelebb húz maghoz, amíg a másik keze el van foglalva az arcod minden egyes kis részének bejárásával. A kezét lassan az ajkai váltották fel. Apró, leheletnyi csókokkal borította be arcodat.

- Csókolj már meg! – suttogod, és magad felé fordítod arcát.

- Shhh! – teszi mutatóujját a szád elé, és azt csókolja meg.

- Áh! Már értem. Ez is a bosszúd része. – mosolyodsz el halványan, majd amikor nem figyel te cselekszel. Szájára tapasztod a tiédet. Kezeid a tarkóját simogatják, és Calum bármennyire is ellen akar állni, nem tud. Perceken át csókolóztok, amit ő szakít meg.

- Ez így nem ér.

- Mi és hogy?

- Neked lehetetlen ellenállni és ezzel tisztában is vagy, sőt, ki is használod. – vigyorodik el, majd még egy csókot lehel ajkadra.

- Úgy van. De tudod, hogy szeretlek! – mondod, közben összekulcsolod a kezeiteket és elindultok sétálni kéz a kézben.



5SOS + 1D *KE* SZTORIKDonde viven las historias. Descúbrelo ahora