[Február 1. Kedd:]
Reggel fullra nem volt kedvem semmihez,de amint eszembe jutott a "kis akcióm" azonnal felébredtem.
Felkaptam a tegnap kikészített ruhámat,majd egy kis sminket.[Szempillaspirál,tus,szemceruza,piros rúzs]
Miután ez megvolt,kimentem a ház elé és vártam a lányokra,ám nem ők jöttek.
Harry állt a kapuban,s támasztotta a motorja oldalát.
-Heyyo bae!-mosolygott rám.Fehér pólót,egy fekete gatyát,és egy bakancsot viselt,de még így is eszméletlen szexis volt.De ezt ő,is tudta.
-Mit akarsz Hazza?-néztem rá "unottan".
Vagyis próbáltam unott képet vágni,s elrejteni a kiváncsiságomat.
Nagyjából bejött.
-Elvinni a suliba.-kacsintott sármosan,ami valljuk be elég nagy hatással volt rám.
A szívem akkorát dobbant,hogy féltem,Harry meghallja.-Na,de mi ez a szörnyű becenév?
-Csak úgy jött.-vontam meg a vállamat,majd dobtam felé egy mosolyt.
-Ahaa.-kételkedett.-Akkor jössz?-kérdezte miközben felvette a bukóját.
-Naná.-ugrottam fel mögé.Hazza eme reakciómon jót mosolygott,majd beindította a Harley-t,mire az felmorajlott.
Gyorsan felvettem a fekete bukót,majd becsatoltam.
Átfogtam a derekát,aminek következtében éreztem kidolgozott hasát.
Harry elindult,majd meg sem állt a gimiig.
-Köszi a fuvart.-kacsintottam rá,miután levettem a bukót,s megigazítottam a hajamat.
Harry felém fordult,majd alaposan végigmért.Csak most figyelte meg jobban,hogy mi van rajtam,de majd kiestek a szemei.
A szoknyát húzogattam lefele,miközben Harry el-elídőzött a dekoltázsomnál.
Benedvesítette az ajkát,majd ráhaparott.
Azt hiszem,nagyon könnyű lesz,megszereznem!
-Ne nézzél,már!-förmedtem rá,amikor rajtakaptam.
Harry a füléig vörösödött,majd megszólalt.
-Én,nem is..-tartotta fel mindkét kezét.
-Hogyne,Styles.-nevettem ki,majd hátat fordítottam neki,s magára hagytam.Még így is éreztem a tekintetét magamon.Az iskola folyósóján,mindenki ismétlem,MINDENKI megbámult.A kosárlabdacsapat kapitányától kezdve,a gyíkokig mindenki.
Önelégülten vigyorogtam rájuk,és azt tettem,amihez a legjobban értek:Játszottam a "hercegnőt".
Mármint azt a punk hercegnőt.
-Hé Willow,dögös vagy!-fordult felém Brad.Brad nagyon magas volt,és izmos.Fekete haja,mindig kócosan meredezett a fején.Már-már vaíitóan kék szeme volt.Mit,ne mondjak,döglöttek utána a csajok.
-Köszi Brady.-mosolyogtam rá kacéran.
-Mit szólnál ahhoz,hogy te+én=randi?
-Bejön az elméleted Brady,csak nem veled.-fintorodtam el,majd magára hagytam a leesett állú Brady-t.Na,igen előjött a kis gonosz énem.Haha.Csak egy kicsit..
Törin halál nyugodtan hallgattam a tanár szövegelését,egészen addig,amíg egy csaj elém nem csúsztatta a suliújságot."Forrnak a kedélyek,a gimiben:
A nagy Willow Thompson,méginkább beirta magát gimink,legendái közé.
A szende kislányból,egy kemény punk hercegnő lett,az évek alatt.De a jósága,még mindig megmaradt.Willow segit,a gimi összes diákjának,s nem vár cserébe semmit.
Nemhiába ugyan,hogy ő a mi tisztalelkűnk.Barátnői,-Becca Roberts és Bowie Fanning,-a gimi divatdiktátorai,is leváltották szines cuccaikat,s extrémebb utakra léptek.Állitásuk szerint,ez csak egy folyamat része,s nem aggódjunk hamarosan ők,és Willow is visszatérnek hozzánk,újra szinesen.
Iró:Zayn Malik
Szerkesztő:Liam Payne
Társszerkesztő és fotográfus:Louis Tomlinson"Igen,határozottan valami ilyesmire számítottam.Na,de állj!Miért mondta,azt Bowie vagy Becca,hogy hamarosan színesben fogok én is parádézni!?
Ez nálam,nem csak egy folyamat,ez a stílusom!!-Bowie,Becca!-sikítottam rájuk,az asztalunknál.-Milyen folyamatokról,meg színekről halandzsáztatok!?-keltem ki magamból.
-Hé nyugi!-állított le Bowie.-Tudod,hogy csak a terved miatt,próbáljuk ki ezt a stílust,ugye?-kérdezte.
-Nem,nem tudtam!-fortyogtam.
-Jó,akkor most tudod!!És igen,reméljük Beccaval,hogy nem fogsz örök életedben feketében járni..-szomorodott el.
-De én,nem is..-nevettem fel erőltetetten.
-De.Te.Folyton.Feketében.Jársz.-mondta lassan.
-De..
-Semmi,de.-intett le Bowie.
-Megmutatom én neked,hogy nem kell nekem fekete ruha!
-Na,ez a beszéd.-bólogatott.
-Basszus,elszóltam magamat,mi?-hajtottam le a fejemet.
-Naná.-nevetett ki.-Akkor holnap valami,színes ruhában akarlak látni.-kacsintott egyet,majd felállt az asztaltól,s elment Beccaval.A parkolóban sétáltam elzárás után,s pont elcsíptem Harry-t.(Hiába egy pöcs,akkor is ma van a szülinapja)
A kezemben szorongattam egy ajándékszatyrot vagy mit,amiben volt egy "Rolling Stone"feliratú póló,meg egy koncertjegy.Sebesen mentem felé.Pontosan nem láttam őt,de háttal állt nekem,s valamit csinált,a motorjánál.Amikor kb.10 lépésnyire voltam tőle,megláttam,hogy Hannah-t csókoljam
A vér megfagyott az ereimben,a lábaim pedig földbe gyökereztek.
A darabjaira törött szívemről,ne is beszéljünk.
Tíz percen keresztül csókolták egymást,majd Hannah kiszúrt,engem.
-Te meg,mit akarsz?-sipítozta.A dobhártyámnak lőttek!
Harry óvatosan megfordult,s bűnbánóan nézett rám.
Megráztam a fejemet,s hagytam legördülni egy könnycseppet az arcomon.
-Semmit.-feleltem erőtlenül,majd a földre hajítottam az ajándékszatyrot.
Hátat fordítottam nekik,majd futni kezdtem.Harry utánam kiabált,de nem érdekelt,csak mentem.
Márcsak két utcával,jártam lejjebb a házunktól,amikor eleredt az eső.Úgy szakadt,mintha dézsából öntenék,s az én könnyeim is csak úgy hulltak.Csúrom vizesen,értem haza.Még mindig sírtam,s a szemeim kivörösödtek.Amikor a nappalin készültem átvágni,Jeanne letámadott.
-Willow,istenem mi történt?-kérdezte aggódva,majd azonnal egy törölközőbe bugyolált.
Csak ráztam a fejemet,s a vállába temetve sirtam.
-Bántott valaki,vagy talán meghúztak valamiből?-simított végig a hátamon.
Ismét megráztam a fejemet,majd halkan és erőtlenül kinyögtem.
-Harry.-zokogtam Jeanne vállába.-U-tá-lo-hoom.-szipogtam.
Tudtam,hogy Jeanne megérti,amit mondok,hacsak az egy név is.Jasmin elmondta neki,hogy nagyjából szerelmes vagyok Harry-be,így tudott mindent.
Bár,most utáltam.Nagyon!!
-Csinálok teát.Te menj vedd le a vizes ruháidat,és bújj ágyba.-szófogadóan bólintottam,majd felrohantam az emeletre.1 óra múlva,még mindig zokogtam.
Vagyis akkor már,Jasminnek és Adamnek a telefonba.
-Olyan szar volt.-szipogtam.-Ott álltam,mint egy idióta vagy tíz percen keresztül,míg ők csókolóztak!!Pedig azt mondta,hogy csak én érdeklem!Én pedig elhittem..-zokogtam fel ismét.
-Jajj,szívem.-sóhajtotta szomorúan.-Fel a fejjel!Hidd el,hogyha nem vesz rólad tudomást,és csak áltat,akkor nem érdemel meg!!-mondta.
-Igazad van,Jasmine.-sóhajtottam fel,majd felültem az ágyon.-Csak az a szar,hogy én meg totálisan beléestem.-ráztam a fejemet.
-Nézd levegőnek!Érezd jól magadat.De a legfontosabb,hogy magasról szard le.-ezen a mondatán elnevettem magamat.
-Szia picúr.-köszönt Adam.
-Szia fönők.-köszöntem.
-Tudod az öcsikém,javíthatatlan.Mindig is szeretett veszélyben élni.Most is ezt teszi.Egyszerre két nőt szédít,s azt hiszi,hogy meg is tud titeket tartani.De én tudok valamit,róla.Azt,hogy csak téged szeret.Nagyon.
-Adam,honnan veszed azt,hogy szeret?
-Mert elmondta.Tudom,hogy ez így elég hülyén hangzik,de ahogyan rólad beszélt,az valami csoda.Kész Istennőnek,állított be,és hidd el,eddig egy csajról sem beszélt így.Tudom,hogy nehéz elhinni,mert folyton csinál valamit,ami rossz mások szemében.Ő egyszerűen nem akarja,megmutatni ki is valójában.De neked megfogja,csak várd ki.-mondta Adam.
Félig leesett állal,bámultam magam elé.
-Igy is nehezen,kapta meg a bizalmamat,de ez a húzása kivágta a biztositékot..-feleltem.
-Tudom-tudom,de kérlek adj neki még egy esélyt.
-Majd meggondolom.-feleltem,majd leraktam.

YOU ARE READING
My Hero × H.S.
FanfictionElőszó: Egy tűz,mi feléledt, Egy tánc,mi emlékünkbe égett. Egy szó,mi sokat jelent, Egy tett,melyet egy szív el nem felejt. Egy csók,mi elkàbit, Egy szempár,mi táncba vitt. Egy csata,mi döntetlen, Egy szerelem,mi felejthetetlen! {Saját} Ez egy Harry...