My Hero × H.S.

13.Part:

Szombat_Délután

-Hogy vagy képes rá?
-Mire Harry?-néztem értetlenül a mellettem ülő fiúra.
Édesen mosolygott,majd ismét megszólalt.-Hogy mindenkit szeretsz.-csóválta a fejét tudtomra adva,hogy nem érti.
-Nem szeretek mindenkit,de mindenkiben megpróbálom megkeresni a szerethetőt.Legyen az csak egy apróság,egy mosoly.Akármi.-vontam vállat,majd Harry-re néztem,akiből csak úgy áradt a szeretet.
Azt hittem,hogy evvel lerártnak tekintettük ezt a témát,de az alfahím valahogy nem így gondolta.
-Na és Willow,bennem mit szeretsz?-tért Hazza a tárgyra.
Fültőig vörösödve temettem az arcomat a párnámba.
Miután visszatértem a normális lelkiállapotomba,megszólaltam.
-A lelkedet.-feleltem egyszerűen,majd felálltam és a konyhába mentem egy pohár vizért.
Azt reméltem,hogy lesz egy kis nyugtom,de Harry utánam jött.
Elővettem egy poharat,majd kitöltöttem a vizet.Mikor visszafordultam,Harry már a bárpulton ült.
-Ezt nem értem.-törte a fejét.-A lelkemet szereted?
-Pontosan.Ismerem az embereket Harry.Rengeteg rossz ember van a világon,aki csak megalázni tudja a másikat,s földbe tiporni.Rengeteg ember van,aki gonosz velejéig.De Harry,te csak próbálod eljátszani,az alfahímet,a rosszfiút,de én tudom,hogy ez csak egy álca mások felé.Te nem tartozol a rossz emberek közé.Hazza te nem vagy rossz ember..-mellé lépkedtem,majd leraktam a pultra a vizemet,s folytattam.-Mert a lelked tiszta.-néztem mélyen a szemébe.
Pár percig csak elképedve nézett engem,majd óvatosan közeledni kezdett az ajkaimhoz.
Mielött megcsókolt volna,a fülembe suttogta.
-Ennyire még senki sem látott belém.Tudtam már az elején,hogy különleges vagy,de nem gondoltam volna,hogy ennyire.Más vagy.Máshogy vélekedsz az emberekről,Willow,ez tetszik.-ajkait számra tapasztotta.
Kimondott szavain,csak mosolyogtam,majd Harry hajába túrtam.
Mikor elváltak ajkaink,azonnal lesütöttem a szemeimet.
-Köszönöm Willow.-fogta meg a fiú a kezemet,mire csak bólintottam.

A nap további részében,csak a csókunkon agyaltam.Nem tudtam elhinni,hogy Harry megcsókolt,méghozzá kétszer is.
Annyira valószerűtlennek tűnt,hogy Harry-nek pont én lennék különleges.
-Itt vagy?-lóbálta a kezét előttem a göndörke,mire azonnal visszatértem a valóságba.
-Persze.-bólintottam egyet,majd megláttam Harry kezében a gitáromat.-Csak nem tudsz gitározni?
-Pedig de.-mosolygott büszkén,majd lejátszott pár akkordot.-Majd egyszer,irok neked egy dalt.-nézett rám továbbra is elvarázsolt szemekkel.
-Komolyan?-a mosoly az arcomon szétterült,mire Hazza csak bólintott diadalittasan.-Várni fogom,azt a napot.-nevettem fel.
Harry lerakta a gitáromat,majd feszengve fordult felém.
-Öhm...Willow,tudod lesz Csütörtökön az a Valentin-napi bál.-bólintottam,mire folytatta.-Szóval arra gondoltam,hogyha van kedvem akkor mehetnénk együtt.-vakargatta a tarkóját.
-Az alfahím most elhívott a bálba?!-csodálkoztam,miközben láttam ahogyan Harry szemei kigúvadnak.
-Mi!?Ja..igen,de csak ha akarsz,meg izé..tudod mint barátod..-próbálta magát kimagyarázni,de nem ment neki.
Élveztem,ahogy szegény gyerek szenved,ami valljuk be gonosz húzás volt.
-Jaj Harry maradj már,persze hogy eljövök veled.-ugrottam a nyakába,ennek következtében elterültünk az ágyon.Nevetve néztem a rákvörös fiúra,aki csak szerényen mosolygott.-Na,de hogyhogy nem a plasztikbabák közül választasz?-gondoltam úgyis akadna jelentkező,éppen ezért,nem értettem,hogy miért velem akar a bálba menni.
-Te milliószor többet érsz náluk.-elmosolyodott,mire én elpirultam,ő pedig nevetett rajtam.
-Minek kell pirulós helyzetekbe hoznod?-szólaltam meg.
-Mert tetszik,amikor paradicsompiros lesz a fejed.-nevetett ki,mire én belebokszoltam a vállába.-Aú.-kacagott fel,majd egyik kezével lefogott,míg a másikkal csikálni kezdett,majd végül újra az ágyon kötöttünk ki.

Kicsit rövidebb lett,mint a többi,de őszintén remélem,hogy elnyeri a tetszéseteket.:)
Köszönöm a kommenteket,és a csillagokat,nagyon jól esnek*-*

Ja és a visszatérő kérdés:
Hogy tetszett ez a rész?:3*-*

Olvassátok DorothyHevele-Story of my life c.blogját.:) Sokat jelentene neki:D❤