A tetováló

VII. fejezet

Hegedű. Brácsa. Cselló. Nagybőgő. Zongora. Kisebb zenekar mellett fogunk fellépni. Luca bátorítóan hozzám ér. Szúrós tekintet. Nem fogja fel. Mosolyog.
- Sajnálom - rohan be még egy srác. Chanelle nem szól semmit. Felhúzom a szemöldököm. Chanelle mindenkit lecsesz. Még azt is, aki semmit nem csinált. Oldalra pillantok. Raszta haj. Kék szem. Ez a srác már követ. Csellót tart. Nem vett még észre. Vanessáék kezdenek Csajkovszkijjal. Aztán az a csaj táncol, aki leszólta Gábor kinézetét. Bánom, hogy nem ütöttem egyet a csinos kis arcába.
- Mi jövünk - súgja Justine. Elhelyezkedünk a terem közepén. Lucára nézek. Biccent. Kezd a zenekar. Külön és mégis együtt táncolunk. A mozdulataink összefüggnek. Először Justine-t emeli Luca, majd engem. Az utolsó pillanatban megcsúszik a keze.

- Még soha nem hallottam Chanelle-t így ordítani - közli Vanessa, miközben jeget ad a bokámra. Rohadtul fáj. Cigiért nyúlok. Vanessa kiveszi a kezemből.
- Ugye tudod, hogy a nikotin nem megoldás semmire?
- Ja. De attól még jól esik.
- Nem dohányozhatsz mindig, ha valami problémád van!
- Képzeld el, hogy de, dohányozhatok.
Rázza a fejét. Elveszem a cigit tőle. Erősebb vagyok, mint hinné. A karate órák sokat segítettek ebben.
Direkt előtte gyújtok rá.
- Két nap múlva fellépés. Most mi a francot csináljak?
- Az orvos azt mondta, hogy addig jól leszel - nagy sóhajjal vált hangnemet - Csak pihentesd.

Összehajolások. Suttogások. Pletykák. Fonott haja, gyanakvó tekintete, teletetovált karja miatt. A szakálla egyszeri alkalom volt, de azóta így emlegetik: Lilith szakállas pasija. Odabicegek hozzá.
- Gáz van a szalonnal?
Halvány mosoly.
- Dehogy. Csak az egyik balerina felhívott. Mondhattad volna - int a bokám felé.
- Minek? - rántom meg a vállam.
Csendben sétálunk el a szobámig. Harminc tekintet szegeződik ránk.
- Eljössz az előadásra? - kérdezem meg végül.
- Mi van a fekete rózsás lánnyal?
- Csak neki kell jegy, a bátyjának nem.
Bólint.
- Legutoljára Pesten láttalak fellépni.
Elérünk a szobába. Gábor leültet és főz mindkettőnknek kávét.
- Ti aztán jól megtaláltátok egymást azzal a keserű hülyeséggel - lép be Vanessa, de letörölhetetlen vigyor az arcán. Legalább már tudom, ki hívta fel Gábort.