6.rész

21 3 0
                                    

~1 héttel később ~

Már jó ideje, hogy itt vagyok. Pontosan nem tudom, hogy mióta. Biztos van már lassan 1 hete. Nem tudok semmit. Nem tudom, hogy hány óra és hogy hanyadika van, még a pontos napot sem tudom.

Vajon mi történik kint? Észre vették már, hogy eltűntem? Egy csomó kérdés van, de kevés válasz, sőt nincs is egy válasz sem a kérdéseimre. Egyre több sérülést szerzek. Szinte minden egyes nap megkínoz ez az őrült. Úgy mint a mai napon is tette.

Fájdalmas sikításba kezdek, ahogy a meggyújtott cigi hozzá ér a bőrömhöz.
-Fáj?-üvöltötte, s újra rám nyomta a cigi szálat. Újra és újra felordítottam. Már a könnyeimnek is utat engedtem.
-Te őrült, rohadék!-mondtam erőtlen hangon. Ördögi mosoly ült ki arcán. Megijedtem. Most mit tervez?
-Ez fájni fog! -nevetett, s elővette a sokkolót.

A szemeim nagyra tágultak, miután megláttam az eszközt.
-Ne....-nyögtem ki ezt az egyetlen egy szót, ami eszembe jutott. Közelebb jött. A sokkoló hangja zengte be a pincét. Hangosan zokogtam, mikor a sokkoló a bőrömhöz ért. A testemet teljesen átjárta a fájdalom.
-Kérlek ne! -zokogtam. Kikapcsolta az eszközt. Egy kicsit megkönnyebbültem.
-Mostmár tanulj meg viselkedni! -nézett rám idegességgel teli szemeivel. Gyorsan bólogattam. Lerakta a sokkolót,s kisétált a pincéből.

A fejemet a falnak döntöttem és szaporán vettem a levegőt. Úgy éreztem, hogy a testem nemsokára teljesen megsül. A kezeimre néztem. Csúnya sebhelyek borították be kezemet. Hozzá értem az egyik- most keletkezett- sebhelyre, bár ne tettem volna.
Hirtelen a hideg levegő töltötte fel a pincét. Ez mégis mi? Körül néztem, s láttam a falon egy légkondit felszerelve. Ez most komoly? Fagyjak széjjel?

Reccsenést hallottam mögülem. Megfordultam. Az asztal a légkonditól megingott, s aztán össze csuklott. Egy kis reménység csillant meg szemeimben. Most talán kiszabadulhatok. Az összes kínzó eszköz a földre hullott egy kulcs kíséretében. Elmosolyodtam. Kis boldogság töltötte meg a szívem. Gyorsan a kulcs felé vettem az irányt, addig amíg a lánc engedte. Szerencsére pont elértem.
-Ez az! -örültem halkan. Remélem ez a kulcs nyitja a bilincseket.

A kulcsot gyorsan bele helyeztem a lyukba. Nagyon ideges lettem. Ha kinyitom mi fogok csinálni? El fordítottam a kulcsot a zárban. Egy kattanás jelezte, hogy kinyitottam. Nagyon megörültem. Végre kiszabadultam, s elmehetek innen. A törött asztalhoz mentem, elvettem egy kést, amit a nadrágomba helyeztem, s egy pisztolyt is a kezemhez vettem. Ám ekkor a pince ajtó kicsapódott.

My Past Of Shadow [Befejezett]Where stories live. Discover now