a halál tábor ; larry

14.✨

hello, it's me !!
itt a kövi rész c:
igazából a következő részben lesz egy nagy fordulat, úgyhogy erre inkább nem mondok semmit
ja és amúgy holnap drukkoljatok, hogy felvegyenek a modellsuliba 👼
hagyjatok nyomot magatok után, jó olvasást! ❤

xx A

louis

harryvel gyors bevásárláson voltunk, megvettünk mindent ami kellett. próbáltam elterelni minden rossz gondolatomat, de nehezen sikerült.
aztán délután rosszul lettem, így rögtön kaptam gyógyszert majd el is aludtam.

***

"bazdmeg niall.." hallottam kintről hazza hangját.

"beleszerettél, mi?"

"te is tudod hogy van ez, niall. én nem tudok hűséges lenni hozzá."

éreztetek már olyat, hogy összetörtetek? hogy az, akit szerettek, sosem fog viszontszeretni?

ugyanezt éreztem én most.

a kezemet beharapva igyekesztem nem elsírni magam.

az ajtó nyitódott én pedig villámgyorsan lecsuktam a szemeimet.

"lou?" lépteket hallottam felém közeledve. "te sírsz?"

"csak eszembe jutott valami" néztem rá. láttam, hogy nem hisz nekem.

felkeltem az ágyról és körülnéztem. csodálatosan nézett ki a szoba, halványkék volt, a bútorok pedig vörösek. a nagy asztalon állt a laptop, az ággyal szembe pedig egy tévé.

"egyedül laksz?" kérdeztem.

"igen." vonta meg a vállát.

"oké." suttogtam.

"éhes vagy?" nézett rám vigyorogva, mire bólintottam és lementünk.

"hol vannak liamék?"

"a szüleikhez mentek." felelte harry.

"bazdmeg, anya!" kaptam a fejemhez.

"nyugi louis. oda akarsz menni?" ajánlotta fel, én pedig hevesen bólogatni kezdtem. "akkor öltözz fel cica, mert így nem engedlek ki!" nevetett fel. csak egy alsónadrág volt rajtam, ezért gyorsan felfutottam és válogattam egypár ruhát, ami még a csomagomban volt.

"kész vagy?" kiabált lentről hazz.

"ja.."

nem értem, miért csinálom ezt? harry is megmondta, hogy nem tud hűséges lenni...

kimentünk a lakáshoz, najd beszálltunk a fekete range roverbe. közben navigáltam, hogy merre forduljon, majd megkönnyebbülten felsóhajtottam, amikor megláttam a házunkat.

kopogtam hármat, mint mindig, majd benyitottam.

a konyhából előjött anyám. szemei vörösek voltak a sírástól.

"anya?"

"louis?"

nem mondtam semmit, csak szorosan megöleltem, és ezt ő us viszonozta.

"az én kisfiam!" zokogott, de mostmár az örömtől. össze-vissza puszilgatott, meg minden.

"ő kicsoda?" nézett hazzra.

"ő..ő harry.." mondtam zavartan, majd hagytam, hogy ismerkedjenek.

"louis! louis!" hallottam phoebe és daisy kiabálását a nappaliból, én oedig mindkettejüket megöleltem és megpusziltam.

"louis?" hallottam a hátam mögül. fizzy volt az.

"szia, hugii." öleltem meg őt is.

beszélgettem a családommal, majd a szó lottiera terelődött.

"tényleg, louis, hol van lottie?" nézett a szemembe anyu.

kétségbeesetten harryre néztem, nincs más választásom....