Love you, forever. {HUN} [BEFEJEZETT]

Harmadik fejezet

Szerencsére nem késtem le a buszt. Ez a nap csupa jót ígér. Eddig semmi rossz nem történt velem.
Amint be értem a terembe rögtön az öltöző felé vettem az irányt. Furcsa volt mert fel volt kapcsolva a villany és mi vagyunk itt az első edzés szoval nem értettem. Bementem és egy lány öltözött benn. Miért vagyok meglepődve hiszen ez egy öltöző.
-Szia.
-Szia. Tris vagyok.
-Én meg Katy.
- Először vagy itt? Mert én igen, és eleg ideges vagyok, nem láttam itt sok lányt.
-Nem, én tegnap jöttem át ide egy másik egyesülettől. Hát igen, ne reménykedj, hogy sok lányt fogsz látni.
-Oh az remek.
Rámosolyogtam és nagyon nem beszéltünk többet. Remélem nem nekem kell majd segíteni neki, mert nekem is most elég rosszul megy és épp elég ha magamat rendbe teszem.
Bemelegítettünk és erősítettünk, aztán párokba kellett állni, de én a zsákhoz álltam.
-Adam, légyszíves gyere ide.- szolt az edző Adamhez és mondott neki valamit aztán Adam felém indult. Kérlek mondd, hogy csak eltévesztette az irányt és nem akar ide jönni.
-Úgy néz ki ma velem kell beérned.- mondta és rámvillantotta azt a szexi mosolyát. Miért kell ennyire szexinek lennie egy mosolynak?- Menjünk a ringekhez, ott nyugodtabban lehetünk.
Kimentünk a teremből és a folyosón végigmentünk be a ringekhez.
-Jól van Hamupipőke nézzük, hogy mit tudsz.
- Nem kell velem foglalkoznod, biztos jobb dolgod is van mit velem itt lenned.
-Ne vedd te azt olyan biztosra.-mivan?- Na csináljuk! Jobb felütés test fej.
-Nekem nem mennek a jobb kezes ütések még mindig. Nem lehetne, hogy azt most kihagyjuk?
-Nem. Na csináld!
De jó fej. Nem érti meg, hogy rohadtul fáj a csuklóm még mindig? Nem baj, majd úgy csinálom ahogy tudom és ha tesz ez a seggfej valamilyen rosszindulatú megjegyzést csak tökön rúgom.
4-5 percig ütöttük ezt a kombinációt, de nem értem mi a jó benne ha csak még jobban elcsesszük a csuklóm?
-Nem olyan rossz, csak azt hiszed, hogy eltört utána nem fog működni. Próbáld meg úgy, hogy nem gondolsz arra, hogy el volt törve. Oké? Na lássuk.
Szoval értem én, hogy jót akar, de neki soha nem fájt semmije? Igaza volt, tényleg jobban ment mint az előbb.
-Na látod? Csak jobban megy. Most a kedvencem jön a mindent bele kombináció. Jobb egyenes, balfelütés, jobb horog és bal horog.
-Ööö mi?
-Mi az nem érted a nyelvünket? Jobb egyenes, bal felütés, jobb horog és bal horog. Ebbe mindent adj bele!
-Hát te tudod.- A meccseimen általában a horgosokkal szoktam kiütni az ellenfelem. Nem tudja, hogy mire vállalkozott.
-Azta te aztán tudsz ütni ha akarsz. Mindig ezt csinálod?
-Mit csinálok?
-Elhiteted, hogy nem tudsz ütni aztán meg lecsapod a másikat?
- Ha-ha nagyon vicces.
-Jól van, szerintem tartsunk egy kis szünetet.
-Rendben.
-Szóval hova jársz suliba?
-Én nem, nem járok suliba.
-Ennyire okos lennél?
-Nem csak be kell segítenem az otthoni költségekbe. Ezért feladtam a sulit miután a nagypapám meghalt és elmentem dolgozni és akkor kezdtem el a boxot.
-Nem akarok személyeskedni, de miért nem a szüleid keresik a pénzt?
-Nem lehetne, hogy inkább dolgozunk?
-Oké te mondtad.
Nem szeretek a magán életemről beszélni. Nem gondolom, hogy egy idegenre tartozik. Most miért olyan kedves velem? Utálom az ilyen embereket.
Még egy fél órát gyakoroltunk és utána visszamentünk a többiekhez. Ők is már majdnem végeztek, úgyhogy úgy döntöttem, hogy lenyújtok és elmegyek átöltözni.
Már majdnem készen voltam amikor beront Tris és úgy néz ki mint aki most futotta le a maratont.
-Te úristen! Nem hittem, hogy ennyire elfáradok! Azt hittem, hogy legalább veled lehetek párba. Te elmentél és én egy csapat fiúval maradtam együtt. Mit csináltatok ti a bátyámmal?
-Hogy micsoda?
- Te és Adam. Hova mentetek?- most sokkoltam le. Ő Adam húga? Hűha ez aztán a nagy meglepetés!
-Ööö elmentünk a ringekhez, hogy ott gyakoroljunk. Nem is tudtam, hogy ő a bátyád.
-Hát igen, néha én is letagadnám. Sajnos csak mi ketten maradtunk, így ő az egyetlen élő rokonom.
-Sajnálom.
-Én is. Néha hiányoznak, de mostmár olyan régen elmentek, hogy nem is tudom, hogy milyen volt velük.
- A szüleid? Meghaltak?
-Igen. Még amikor 8 éves voltam. Egy autóbalesetben.
-Nagyszüleid?
-Azt sem tudom, hogy kik voltak ők. Na mind1 ennyi elég is belőlem! Veled mizu?
-Én a nagymamámmal élek. Nem szeretek róla beszélni.
-Oh értem.- sajnálom őt, ő az egész életét kiteregette én meg nem mondok neki semmit. Nem nagyon szeretek róla beszélni.
-Most rohannom kell ha nem akarok gyalogolni. Szia. Holnap jössz?
-Szerintem igen, ha nem halok meg addigra.
-Oké. Szia.
Nem hiszem, hogy lekésném a buszt, mert volt még fél órám az induládig, de elég kellementen volt ez a helyzet. Kényelmesen leültem a buszmegállóban és elővettem egy könyvet. Most éppen a From Ashest olvastam. Reméltem, hogy nem lessz annyira drámát ez a könyv mint a Taking Chances, mert ennyi dráma nekem túl sok egy könyvben. Beraktam a fülesem és elkezdtem olvasni.
5 perc mulva azt veszem észre, hogy valaki a nevemet mondja. Felnéztem és egy fekete BMW volt a buszmegállóban. Ahh ha úgy tettetek mintha nem venném észre akkor elmegy?
Nem ment. Ott állt mindaddig ameddig nem mentem oda hozzá.
-Te tényleg azt akarod, hogy rádhívják a zsarukat?
-Miért tennék?
-Fekete terepjáró sötétített ablakok? Nem esik le?
-Oooo értem.
-Oké. Mit akarsz?
-Csak hazavinni.
-Tudok buszozni. Megszoktam.
-De miért buszoznál ha van egy szőke herceg aki elvinné kocsival?
-Buszon jobb a társaság.
-Értem. Szóval te jobban szeretnéd hallgatni a padon ülő vén asszonyokat panaszát mint beszállni egy kényelmes kocsiba egy álom pasi mellé?
-Eltaláltad.
-Jól van te tudod. Na szia Hófehérke, holnap aztan nehogy elkéss.
Bemutattam neki aztán végre elment. Nincs jobb dolga mint engem zaklatni? Gondolom ott a sok pláza cica akik ölnének azért, hogy egy kocsiban legyenek vele, mégis engem piszkál.
Mostmár tudom, hogy legalább nem fog keresni.
A hazafele út nyugis volt. Nem volt vele semmi baj. Nem szeretem a túl eseménydús napokat.
-Szia mami!
-Szia kicsim! Csináltam vacsorát!
-Nem tudnád eltenni holnapra nagyi? Most valahogy nem nagyok éhes.
-Gyere ide, had nézzem a homlokod!
-Nem vagyok lázas csak most nem kívánom a kaját.-Minig azt hitte, hogy ha nem eszek akkor beteg vagyok. Pedig csak most a szobám magányáról vágytam. El kell gondolkodnom, hogy elfogadjam-e Folt ajánlatát vagy inkább most dolgozzak amíg rendbe nem jövünk anyagilag.