Love you, forever. {HUN} [BEFEJEZETT]

Tizedik fejezet

-Húzodj egy picit előrébb, hogy én is beférjek.
A melegvíz egy picit enyhítette a fájdalmat, de most volt időm azon gondolkodni, hogy miért vesz mindent ennyire természetesnek. Olyan rutinból csinált mindent. Jó, gondolom elöttem is volt már csaja, de én is csak egy rovatka leszek az ágytámláján? Mindennek csak a rossz oldalát látom, de ilyen vagyok. Ez van.
Félek, hogy csak megkapta azt amit akart és utána kidob.
-Dölj ide nekem.- Odadöltem hozzá és éreztem az erekcióját. Ez mindig ilyen nagy volt? Eléggé szurta a hátamat így inkább óvatosan szembe fordultam vele.
-Mi az?
Lefelé mutattam az újjammal.
-Ja, hát igen. Már amikor megláttalak akkor is már így állt. Még szerencse, hogy a gatya leszorította.
Ezt viccnek szánta? Inkább egy picit betegesen hangzott. Mostmár tényleg kezdek abban kételkedni, hogy szeret.
-Hé Katy! Ez csak egy vicc volt, nyugi már. Nem foglak kirakni a házból csak azért mert szexeltünk. Szeretlek, és ez a lényeg.
-Mennyi barátnőd volt előttem?
-Ezt most hogy kell, hogy értelmezzem?
-Csak egy egyszerű kérdés. Na?
-Barátnőm nem sok volt inkább csak kavargattam lányokkal. Soha nem akartam komolyabb kapcsolatot. Akkoriban túl soknak tünt. Az eddigi "legkomolyabb" kapcsolatom az te vagy. Soha nem kűzdtem még ennyit egy lányért. Ők egyből jöttek. Nem akarok nagyképűsködni, de ez van. A multamat nem tudom megváltoztatni. Nem is akarom. Mindenki a saját kárán tanul. Te nekem nem csak egy "futó" kapcsolat vagy remélem. Veled minden más. Ez nekem is új. Nem akartam neked fájdalmat okozni. Ha azt okoztam akkor sajnálom.
-Hűha. Nem tudtam, hogy neked ilyen oldalad is van. És tudod mit? Mostmár nem is zavar az, hogy ennyi emberrel voltál. Most velem vagy és ez a lényeg.
-Szeretlek.
-Én is.

Miután kiszálltunk a fürdő kádból gyorsan megtürülköztünk és visszahúztam azt a pólot amit adott. A kis szemét elrejtette az összes bugyimat így egyszál polóban kellett lennem.
-Adam légyszii add vissza!
-Nem! Ez már az enyém.
-Most én is vegyem el az alsógatyád?
-Vedd el nyugottan legalább megszokod amit látni fogsz még egy jó darabig.
-Ezt vegyem fenyegetésnek?
-Vedd aminek akarod, de én nem adom vissza a bugyid az 100%.
-Ahh reménytelen vagy.
-De ezért szeretsz.
Odamentem hozzá, s lábújjhegyre álltam és megcsókoltam.
-Igen, szeretlek. Mit csináljak ebédre?
-Hmmm nem tudom.
-Istenem, te soha nem tudsz semmit. Megint rám marad a nehéz része.
Lementem a konyhába és közben kitaláltam, hogy valami egyszerüt kéne csinálni. Hmm csinálok rízst és papirusz csirkét. Egyszerű és gyors.
Épp hogy felraktam a rízst ő már ott volta konyhában és azt nézte, hogy mibe lehet beleenni.
-Veszed el onnan a kezedet! Még csak most raktam fel!
-Jóvanna. Ezt a látványt megtudnám szokni. Te egyszál ingben a konyhában főzöl. Hmmm.
-Jolvan vicc király menj és csinálj valamit! Csak ne itt mert itt csak útban vagy!
-Au ez fájt!
-Hát ez van.
Kifelé menet rácsapott a fenekemre erre én megugrottam és mérgesen ránéztem.
Ebéd után nem volt kedvem semmit csinálni, így felmentem a szobába és befeküdtem az ágyba.
-Te meg mit csinálsz?- Beérkezett a szobába Adam és vont kérdőre.
-Nincs semmihez kedvem. Aludni akarok!
-A-a. Addig én mit csinálok?
-Aludj velem!
-De én nem vagyok álmos.
-Én meg igen.
-Nem kéne kivizsgálni téged? Nagyon fáradt vagy mindig. Ez nem jó.
-Biztos, hogy nincs semmi baj.
-Remélem.
-Ahh edzésre is el kéne mennünk valamikor.
-Ha hiányolod a mozgást akkor én szívesen segítek benne, hogy elfáradj.
-Tényleg?
-Igen.
-Tudod, hogy mit tehetnél amivel nagy örömöt okoznál?
-Mit?- Láttam ahogy felcsillant a szeme.
-Azt, hogy.. Most alszunk egy 2-3 órát aztán meg csinálhatunk azt amit akarsz.
-Ahh azt hittem olyan ami testmozgással kapcsolatos. Mind1. Jó aludj. Én addig simogatlak.
-Köszönöm!

Felkeltem az ágyamból és nem értettem, hogy miért nehéz a lábam? Gipszbe van?
-Adam?
Berohant a szobába és kérdőn nézett rám.
-Mi az kicsim?
-Miért van gipszbe a lábam?
-Nem emlékszel?
-Nem?
-A meccs? Semmi?
Megráztan a fejem.
-Emlékszel az utolsó vereségedre?- Amikor bólintottam folytatta.- Nem bírtál belenyugodni, hogy megvertek ezért kértél, hogy készítselek fel. Pont itt volt a csaj a városban és én mondtam, hogy még ne, de te hajthatatlan voltál. Istenem olyan rossz volt látni ahogy kiszedtek a ringből és beraktak a mentőbe. Életem legszörnyűbb látványa volt. Nem szabadott volna engednem.- Elsírta magát. Adam sírt? Nem nagyon mutatta ki az érzelmeit, bár velem más volt. Velem mindig a legjobban bánt.
-Semmire nem emlékszem. Arra sem, hogy egyáltalán akartam valamit.- Felállt és elment.- Hova mész? Adam? Adam? Miért mész el? Adam!

Hirtelen riadtam fel álmomból. Felültem és körül néztem. Adam ott feküdt mellettem és gépezett.
-Mi az?
-Semmi, csak rosszat álmodtam.
-Mit álmodtál?
-Nem érdekes. Mennyi az idő?
-Mindjárt 7.
-Ennyit aludtam?
-Igen és baromi aranyos voltál.
-Nem nézzük meg a húgodat a korházban?
-Most hívtam fel őket. Ma még nem lehet meglátogatni. Majd holnap.
-Akkor mit csináljunk?
-Fogalmam sincs. Mit szeretnél?
Letette a gépet a földre én félé fordultam. Láttam a szemében azt a csillogást mint délelött. Odamentem és megcsókoltam.  Lefeküdt és én felé kerültem. Meztelen volt a felsőteste. Folyamatosan mentem lefelé a csókokkal. Amikor a köldökéhet értem megálltam és ránéztem.
-Csinálok kaját.
Felugrottam és kimentem. Pontosan tudom, hogy mit csináltam és én élveztem.