Love you, forever. {HUN} [BEFEJEZETT]

Huszonharmadik fejezet

Öt hónappal később

-Adam! Kelj már fel!
-Mivan?!
-Beteg a kutya, egész éjszaka a hányását takarítottam mi közben te aludtál! Kelj fel és segíts!
Elegem van, hogy mindig csak utána és a kutya után takarítok. Ha hazajön leül a TV elé és már csak este foglalkozik velem.
-Istenem, hogy ebbe a házba még aludni sem lehet!
-Tényleg?! Tényleg így gondolod?! Tudod mit?! Aludjál csak majd én megoldom!
Kiviharzottam a szobából és egyenesen a kocsi felé vettem az irányt. Menet közben felkaptam Csokit és vigyáztam nehogy lehányjon. Idő közben letettem a jogsit, mert már elegem volt, hogy sehova nem tudtam menni. Eladtam a lakást és ebben a városban lévő házat felújítottuk, kiadtuk. Nem volt szívem megvállni örökre tőle. Ez volt a legjobb. Vissza költöztem Adamhez és néha Tris is meglátogatott minket. Mostanában sokat veszekedtünk Adammel. Nagyon furcsa volt.

Pár órával később

Kapott egy szurit és egy infúziót nehogy kiszáradjon. Hazavittem és betettem az ágyába. Szerencsére nem talaláltam otthon Adam kocsiját. Remélhetőleg elment edzeni. Ajánlom neki.
Úgy döntöttem, hogy elmegyek futni. Ki kell szellőztetnem a fejem. Utáltam vele veszekedni. Nem tudom, hogy mitől romlott el ennyire a kapcsolatunk. Félek, hogy már a végét rugdossuk.
Már vagy fél órája futok amikor megszólalt a telefonom.
-Haló?- szoltam bele.
-Katy?- Egy ismerős hang szolt bele. Nem tudtam megmondani, hogy ki volt.
-Igen?!
-Folt vagyok!- Nagyon furcsa volt nekem..- Történt valami... Adam..
-Mi?
-Olyan részeg, hogy nem tud magáról, haza akar menni, de nem engedem így vezetni. Érte tudnál jönni?
-Persze.
Elmondta, hogy hol vannak aztán bontottam a vonalat. Tudom, hogy szokott inni na de ennyit?
Tíz perc alatt visszaértem. Végig sprinteltem. Kb öt perc alatt odaértem a kocsmához. Láttam Foltot és Adamet ahogy pár fickóval beszélgetnek... Nem tüntek túl barátságosnak.
-Adam!
Felém fordultak mind a négyen.
-Katy! Most azonnal vidd el innen Adamet! Én elintézem!
Láttam ahogy az egyik csávót elkapja a röhögö görcs.
-Jaj Adam, nem is mondtad, hogy ilyen dögös csajod van.
Adamnél eltört a mécses, megfordult és reflex szerűen orrba vágta a csávót. A csávó hátraesett és Adam tovább ütötte
-Adam!
Nem érdekelte, hogy ott vagyok, csak ütötte tovább. A másik csávó is beszállt, de őt Folt ütötte mielőtt elért volna Adamig. Próbáltam megközelíteni annélkül, hogy engem ütne meg.
-Kérlek! Szállj be a kocsiba! Most!
-Katy! Ebbe ne szolj bele!- Dühös volt. Nem is kicsit. Ennek a tetejében még részeg is volt. Nem jó ez a két kombináció.
Két fiatal csávó kijött a kocsmából és meglátták, hogy mi történik rögtön rohantak szétszedni őket.
-Adam mégis mi a faszt csinálsz?!- kérdezte a  szőke hajú csávó. Adam próbált visszamenni, de a szőke és a fekete haju csávók lefogták őt.
-Daemon legalább te engedj el!- Szolt Adam a fekete haju csávó felé.
-Haver, nyugodj le. Nem eresztünk. - Rámnézett a csávó akinek valoszínűleg Daemon volt a neve.- Katy, ugye?- Amikor látta, hogy bologatok folytatta.- Szerintem vidd haza. Melyik a kocsid?
Odamentünk a kocsihoz és Adam beszállt. Szerencsére nem erősködött, hogy a vezető ülésbe üljön. Hazafelé éreztem a szemeit rajtam, de nem törödtem vele. Még mindig baromi mérges voltam rá. Nem akartam vele beszélni. Amikor leparkoltam és kiugrottam a kocsiból megsem várva, hogy ő is kiszálljon.
Bementem a házba és egyenesen a könyvtárba mentem. Mindig oda vonultam el.
-Katy kérlek várj.- Utánam rohant, de nem törődtem vele. Megszorította a karomat mire felszisszentem. Maga felé fordított, de nem voltam hajlandó felnézni rá.- Kérlek kicsim beszélj hozzám! Ne haragudj, ezentúl többet fogok segíteni, kérlek szolj hozzám.
-Eressz el! Bűzlesz az alkoholtól! Így nem fogok veled beszélni. Ha kijózanodtál akkor gyere. Addig nem érdekelsz.
Ezzel megfordultam és elmentem. Nem akartam, hogy olyanokat mondjon amit megbánna vagy olyat ígérjen amit nem tud megtartani. Részegen mindig elakar mondani mindent, ezért nem akarok vele így beszélni.
Már éjfél körül járhatott amikor éreztem, hogy ragad le a szemem. Felmentem az emeletre és bementem a szobába. Adam aludt, nem akartam felkelteni ezért halkan elmentem fogat mosni és utána befeküdtem mellé az ágyba.
-Katy?
-Igen??
-Ugye tudod, hogy nagyon nagyon szeretlek? Nem akartam veled veszekedni.
-Tudom.
Valahogy nem voltam már annyira mérges ezért közel kucorogtam Adamhez és a mellkasába furtam a fejem. Éreztem ahogyan vett egy nagy levegőt majd kifújta azt. Megkönnyebbült.
-Én is nagyon szeretlek.
Belecsókolt a hajamba.
-Jóéjt, kicsim.
-Jóéjt.