Több mint fél éve nem láttam Jesset. Mostanra továbbléptem. Még most se tudom miért ment el, de már nem is érdekel. Most itt van nekem Chris. Ő Nelly barátjának, Natenek az egyik haverja. Jól érzem magam mellette, bár valami még mintha hiányozna. Nem is tudom... De most boldog vagyok, és ez a lényeg! A megismerkedésünk pedig elég vicces.
Egyik délután üldögéltem Nelly ágyán, míg ő készülődött a randira. Nate csak annyit mondott, hogy meglepetés lesz, így barátnőm tiszta stresszes volt, hogy mit vegyen fel, mennyire öltözzön ki, stb...
Aztán csengettek. Mivel Nelly még nem volt kész, így én nyitottam ajtót. Az ajtó előtt Chris állt, akit akkor még nem ismertem.
- Szia, Nelly! - öhm..ok? - Gyere.
Megfogta a kezem és elkezdett finoman a kocsijához húzni.
- Én ne... - kezdtem nevetve, de félbeszakított.
- Ne kérdezz semmit. Csak bízz bennem. Nate haverja vagyok, nem akarok semmi rosszat - mondta biztató mosollyal. Nem is arról van szó, hogy szerintem rosszat akarna...
- De én nem... - megint nem tudtam befejezni.
- Mondtam már, ne kérdezz! Úgy sem mondok semmit.
- Basszus, várjál már! - nevettem fel kínomba, és még mindig nem tudtam befejezni.
- Nincs kérdés. Csak a saját meglepetésed rontod el...
Hát, oké. Én feladtam. Majd rájön, hogy nem jó lányt hozott el...
Utólag visszagondolva nem is értem hogy gondolta, hogy kopott farmer rövidnadrágban és kissé kinyúlt pólóban várnék a randipartneremre.
Néhány perces autóút után megálltunk egy parknál. Kiszálltunk és egy fához mentünk, ahol Nate fogadott minket, piknikhez készülve.
- Hali - köszöntem Natenek, mert ő már ismer.
- Hát te?
- Jöttem randizni - nevettem el magam.
- Összejöttél Chrissel?
- Dehogy haver, sose másznék rá a csajodra - védte magát Chris. Istenem ez a gyerek...
- Öcsém, azt kértem hozdd el nekem Nellyt - tette Nate barátja vállára a kezét.
- Hát itt van - mutatott rám Chris.
- Basszus, mikor esik le, hogy én nem Nelly vagyok? - fordultam hozzá röhögve.
- Nem?
- Nem, bizony. Ő Stephanie, Nelly legjobb barátnője.
- Oh - esett le neki végre.
- Te szerencsétlen fasz - röhögött Nate is, majd elindult a kocsi felé.
- Basszus, annyira sajnálom. Miért nem szoltál?
- Szerinted mit akartam mondani mióta elindultunk?
- Basszus... - temette arcát a tenyerébe.
- Nyugi, úgyse volt programom délutánra - elvettem a kezeit arca elől, és egy baráti (!) ölelésben részesítettem.
- Tényleg sajnálom.
- Fejezd már be, és inkább találj ki valami elfoglaltságot, ha màr elhoztál.
- Nincs kedved piknikezni? - biccentett az előkészített pokróc és kosár felé.
- Nem szívattad meg eléggé szerencsétlen haverod? Még a kajáját is megennéd?
- Csak egy ötlet volt... Akkor egy fagyi?
- Benne vagyok.
Megvártuk míg a kis párocska visszaért, majd elmentünk fagyizni. Aznap délután megismertük egymást és azóta is együtt vagyunk.
Sziasztok!
Megjött a 2.évad!
Remélem kezdetnek nem lett borzalmas, a következőnél még jobban fogok igyekezni 😉
~Reb😘
