Never Be His Best (One Direction) [BEFEJEZETT]

Meow 21.

~Liam szemszöge~

Csak ültem ott,kezemben a papirral,amit a húgom irt a szüleinknek,az Ő barátainak és Én nem tudtam mit tenni.Nem ismerem Őket,a saját testvéremet nem ismerem.Hiába van velünk már egy ideje most rájöttem,hogy semmit sem tudok Róla.Belegondolok,hogy neki milyen érzés lehet,hogy tudja,hogy a saját bátyja nem tudod semmit az életéről és még csak nem is érdeklődik iránta.Pedig azt hittem,hogy ismerem és mindent tudok ami vele kapcsolatos,hogy ha történik vele valami akkor Én egyből tudok neki segiteni mert annyira ismerem és tudom mi jár a fejében.Aha....majdnem.Kiléptem az életéből ami azzal járt,hogy nekem ott kellett hagynom mindent.A szüleim,régi iskolám vele együtt a régi barátaim,kedvenc helyeimet ahova mindig közös programokat szerveztünk,az együtt barmolásokat és a húgomat akinek talán nagyobb szüksége lett volna egy védelmező testvérre,mint bárki másra.És én mit csináltam?!Elhagytam Őket.A régi életemet és mindent amit szerettem.Azt hittem,hogy igy mindenkinek jó lesz.Az elejében még igy is volt.Aztán jöttek a túrnék,TV. szereplések és hirtelen magam mögött hagytam mindent.Csak a karrieremre koncentráltam és elhanyagoltam mindenkit és mindent.Akkor ezt még nem vettem észre,de most már látom,hogy ez nagy hiba volt.Igaz mindennél jobban szeretem a cuki rajongóinkat,akik sok esetben mellettünk álltak,nekik köszönhetjük,hogy hiresek lettünk,nekik köszönhetjük,hogy ilyen sok rendezvényre jelöltek minket,nekik köszönhetjük,hogy renget ember szavazott ránk,nekik köszönhetjük,hogy sok dijat nyertünk,nekik köszönhetjük,hogy még ma is van One Direction.Örömmel tölt el amikor odajönnek hozzánk egy fotóért,vagy autogramért,elsirják magukat,olyankor szorosan megöleljük Őket és elbúcsúzunk.Fontosak lettek a számunkra.És az "új élet" megváltoztatott minket.Már nem azok vagyunk,akik régen voltunk.És ennek a régi ismerősek nem nagyon örültek.Ugyanis eleinte még beszéltünk és nevetve mesélünk el egymásnak a viccesebbnél viccesebb szituációkat,de aztán ez kezdett egyre ritkább lenni mig végül teljesen megszűnt a kapcsolatunk mindenkivel,csak az új "sztár haverokkal" lógtunk akikkel nem volt ugyanaz a jó barátságunk de mégis kötelességünk volt velük lenni mert az sok pénzt hoz a médiának ha együtt mutatkozunk.Nagyon jó barátok lettünk mi öten,aztán jött az a nap amiről senki se beszél szivesen.Az a nap amikor Zayn kilépett a bandából.Nagyon megviselt bennünket.Hirtelen zárkóztunk be a külvilág elől,miközben Ő a szólókarrierjét kezdte el.Igy is a rajongók egyik kedvence volt,de amikor kilépett elég sokat elvesztett,de mégse adta fel.És ennek a sikere az lett,hogy ott van a dala a TOP-listák élén.Valahol büszkeség tölt el iránta,hogy mégis megcsinálta amellett,hogy hány rajongó tolta el magától,és mégis folytatta.Valahol pedig dühös vagyok rá,mert cserben hagyott minket,a legjobb barátait,megszakitva köztünk a harmóniát.De ehhez hamar hozzászoktunk és négyen folytattuk tovább.Persze erről a húgom is tudott a sajtó végett.Ő mindent tudott rólam,még ha a cikkek 90% nem is volt igaz.És én?Én tudtam róla valamit?Az ég világon semmit.Szörnyű ember vagyok amiért még csak nem is kerestem vagy érdeklődtem utána.Ő mégse dobott el magától,mert még azt sem tudtam,hogy mi a kedvenc étele.Amióta itt van nem is érdeklődtem iránta,soha nem kérdeztem semmiről,a barátairól,a programjairól sem.Most látva az irását rájöttem,hogy ez hiba volt.Csak annyit tudok róla,hogy van saját stilusa,elszakitottam a megszokott életétől és most már tudom,hogy nem kellett volna féltenem a sajtó végett,mert tudom,hogy van neki egy bandája és elvettem Tőle a fellépéseket,a saját rajongóit,anyáékat szóval MINDENT amit lehetett.Gondolkodásomból egy hang szakitott meg.

-Liam elolvastad a boritékom?-kérdezte halkan Ani miközben döbbenten állt meg az ajtóban.

-I-igen de nem tudtam,hogy.....-dadogtam.

-Persze.Honnan is tudtad volna?!-kérdezte lesajnálón.