Színtelen (Árnyvadászok) TMI

Látni [22]

Elara a szája elé tette a kezét, amikor szinte végigásította az egész folyosót. Nem kellett volna kijönnie, Ivan megbocsájtotta volna ha még egy kicsit az ágyában marad. De a lány tartotta magát az ígérethez: marad míg elalszik. Elara is elaludt, ezért majdnem felpattant mikor a korai fényben pillantotta meg az alvó fiút.

Hajnal volt, egy lelket sem lehetett kint látni, a nyári fény lassan világította meg a tornácot. A lány kiült a székbe és nézte egy ideig az udvart, közben azon gondolkodott, hogy mennyi mindent nem mutatott még meg Ivannak kint. Ha egyszer sikerül elfelejtetni vele a gondjait, akkor majd elviszi a ligetbe is. A kezébe akadt egy romantikus könyv, amit unalmában olvasgatott még hetekkel ezelőtt, de kivitte az udvarra is, hogy Ivan ne unatkozzon.

A történet elég sablonos volt, Elara a könyökére támaszkodott és álmosan pislogott.

- A házvezetőnő szerint három este nála alszol. - szólalt meg valaki a semmiből - Ez igaz?

Adair Torch sétált a tornácon és megállt a lány háta mögött. Elara megszeppenve fordult meg. Nem is vette észre, hogy a bátyjai itthon vannak. Igaz, nagyon nehéz nyomon követni őket, hol vannak, hol nem. A másik dolog, hogy a lány is tudja magáról, hogy mostanában nem tudott másra figyelni csak Ivanra.

Elara zavartan pislogott Adairra, lassan feldolgozva a kérdést. Nem gondolta volna, hogy a bátyja jelentést fog kérni a személyzettől. Marie látta bemenni a szobába, de még szerencse, hogy nem lát át a falon, mert akkor bizony Adair csalódna, ha megtudná, hogy vigaszt nyernek egymás társaságában. Nem, Adair nem tudhatja, hogy érzek iránta, gondolta rémülten.

- Igen. - felelte kisvártatva a lány

Nem tudta, hogy hogyan kellene viselkednie, hogy valóban higyjen neki. Hogy higyje el, ő valóban kihasználja a fiút. Ha egyáltalán belegondol, akkor undorodik magától. Adair Torch arca elégtelenségről tanuskodott, a szemei égtek és ijesztően fúródtak a lány bőrébe, mintha feltépné a bőrét és a lelkébe akarna furakodni az igazság miatt.

- Még mindig egy lány vagy, Elara. - mondta gúnyosan, egy árnyalatnyi fenyegetéssel a hangjában - Pedig itt lenne az ideje, hogy nővé válj. Ha nem képes megtenni, akkor keresek valaki mást.

Elara nem kételkedett abban, hogy gondot jelentene neki újabb fiút keresni.

X

Felszaladt a szobájába és a szeme megakadt a saját tükörképén. Látta a rendezetlen barna haját és a néhol gyűrött ruhája azt az érzést keltette, mintha nem törődöm lenne. Pedig még Ivan ideérkezte előtt is szeretett odafigyelni az ilyen dolgokra, noha nem volt kinek szépen kiöltözni.
Elara abban a pillanatban borzalmasan utalta a tükröt, a lányt akit látott benne. A kócos barna haj, alacsony magasság, pipaszár lábak, ő csak ezt látta, minden dolog, amit eddig szépnek tartott magában most csúnyának látott.

Eltakarta a szemét és inkább nem nézett magára. Nem gondolt még eddig bele abba, hogy miért nem történik semmi közöttük, túlságosan azzal volt elfoglalva, hogy megbékéljen a fiú jelenlétével, vagy, hogy meggyógyítsa. Eddig nem nézte magát a fiú szemével.

Nem tartotta magát szépnek. Sem vonzónak. Talán azért ilyen könnyű barátnak lennünk, mert Ivan nem tart szépnek., gondolta keserűen és azt érezte, hogy a szíve összezsugorodik a mellkasában. Nem tudta utálni ezért Ivant.

Eddig eszében sem volt megfelelni neki, de a bátyja szavai ráébresztették a valóságra. Amiben nem vers olvasásból és nyugodt beszélgetéselről szól az egész. Gyermeki fantázia. Rá kell ébrednie a helyzet komolyságára: Adair nem azért hozta neki ide az ifjú Lightwood-ot, hogy délutáni teát igyon vele. Elara mellkasába szorult a levegő, ő nem akar folyton rá gondolni, arra, hogy hogyan fog minden romba dőlni abban a pillanatban, amikor meg fog történni.