Sziasztok! Isabella Thomas vagyok, 14 éves. Eddig Ameriában laktam a szüleimmel és a kismajmommal. (aki a tesóm)Meg van egy bátyám de ő már Budapesten tanul. Meg sajnos a kutyám akit egy menhelyen kell hagynunk mivel a repülőre nem vihetünk fel kisá...
-Kisasszony nyugodtan bemehet a barátjához mivel nincs hozzá tartozója. Elhunytak neki. -K... k.. köszönöm akkor én most bemennék hozzá ha nem baj.-dadogtam egyre jobban.
Mi az hogy nincs senkije? Biztos van valakije!
Szept 4.
Már majdnem négy napja vagyok bent Manó mellet a kórházba. A gólya tábornak két napja vége. Manó azóta nem kelt fel. Izgulok. Az orvos azt mondta hogy ha beszélek hozzá azt meghallja és segít neki.
-Manó... Tudom hogy hallasz.Nagyon megkedveltelek. És olyan vagy nekem mintha a bátyám lennél. Szeretném ha felkelnél és tisztáznánk hogy vannak szüleid és szeretnek téged. De most el kell mennem valami italért mert szomjan halok.-szipogtam-Mire vissza érek jó lenne ha felkelnél.Szeretlek.-adtam puszit homlokára
Elvonszolom magam a büféig nagy nehezen.
-Jó napot. Mit kérsz kisasszony? Például a telefonszámom? -Nem köszi. Egy vizet és egy szendvicset kérek. -Jo tessék itt van. 550 lesz. Meg a papírra fel írtam a ...........(telefon számom)-kacsintott egyet de mielőtt befejezte volna ott hagytam -Jó köszke.-fordultam meg és mint egy kurva ott hagytam.
Miközbe oda értem Manó egy nővérrel beszélgetett. Örömömbe elsírtam magam. Gyorsan felhívom Ricsit.
~📞-ba~
-Szia Rics! Manó felkelt. -Szia Bells! Na az jó! De viszont most óra van és a mosdóba vagyok. Szóval Csá! -Jah huppsz. Szia. ~vonal vége~
-Kis asszony a barátja felkelt. Szeretné magát látni. -Jó köszönöm szépen.-kinyitottam az ajtót és végre valami jó dolog történt velem.
-Jézusom Manó jól vagy?! Végre hogy felkeltél. Soha többet ne csinálj ilyent. Felőlem az a bunkó meg is erőszakolhat engem. De hozzád soha többet ne érjen.-adtam ki magamból.-Jah és ha már itt tartunk valami baj van az itteni technológiával hisz azt állítják a gépek hogy nincsenek szüleid.
-Nyugi Bells. Lassabban. Azok a gépek jól működnek. Sajnos anyukám 14 évesen lett velem terhes és hát, fél éves körömig bírt ki. Azután meg be"dobott" egy árvaházba-rajzoltam macska körmöket a levegőbe-És ott csak általános sulig tanulunk bent. Utána is ott lakunk csak máshol tanulunk.
-Jézus de hát Manó. Miért nem mondtad el az osztálynak is amikor megismerkedtünk?-fagatam ki
-Mert nem szerettem volna hogy így tekintene rám mindenki.-suttogta.-De ha szeretnéd akkor elmondom nekik is.De most nem mivel már hajnal van. Ilyenkor hol aludtál?
-A széken-válaszoltam.
-Na akkor most szépen befekszel mellém-vigyorgot
Oups ! Cette image n'est pas conforme à nos directives de contenu. Afin de continuer la publication, veuillez la retirer ou mettre en ligne une autre image.
(Így aludtunk)
Reggel egy nagy ugrás szerűségre keltem. Hallom azt a tipikus vonat *si-hu-hut*. Nagy nehezen kinyitottam a szemem,de mivel túl sok lámpa világít a szemembe így vissza is csuktam. Közbe rájöttem hogy Manó a kezében tart mint egy menyasszonyt.
