Real Lies, False Truth (HU) Brad Simpson Fanfiction

1.

- Hányra jön érted? – kérdezte a legjobb barátnőm, Maya.

  Mindig őt hívom, ha olyan eseményre megyek, hogy ki kellene csinosítani. Ő ért hozzá. Én nem. Divattervezőnek készül, de meg is van hozzá a tehetsége. Mindig jól öltözködik és ápolt, annak ellenére, hogy sosincs ideje, mivel egyben modell is. Ez csak egy hobbi nála, nem szeretne vele a jövőben foglalkozni, de elég keresett személy lett az utóbbi időben. Mondjuk, szerintem ha csak ránézel, arról is látod, hogy a szép hosszú egyenes szőke haja és a kék szemei mindent visznek. Ragyogó arcbőr, szép fehér fogak, tökéletes test. Nem, még mindig róla beszélek, nem magamról. Rajtam nincs is semmi különleges, talán a zöld szemeimen kívül. Hosszú barna hajam van és amit a legjobban utálok: szeplők. Nincs sok az arcomon, de az is teljesen elég. Sok ember azt mondja, hogy pont ez a szép rajtam, mert nekem jól állnak. Na hát én ki nem állhatom őket.

- Nyolcra – ránéztem az órára, amin pont 19:20 állt.

- Biztos, hogy jó ötlet ez? – vonta fel egyik szemöldökét.

- Hogy egy idegen sráccal találkozok, miután Scott dobott? Teljesen. Semmi meggondolatlanság nincs benne, hidd el! – tártam szét a kezeimet.

- Rendben, Cat. Te tudod, de utánanézhetek a pasinak?

  Tipikus Maya.

- Nyugodtan – nevettem el magam, majd a laptopom elé ült.

  A ruháimat válogattam és agyalni kezdtem, hogy mit vegyek fel. Talán jó lett volna egy sima rövidnadrág vagy ilyesmi, de egy szoknyát választottam és egy virágos toppot.

- Öhmm...Catherine... - hallotam meg Maya elcsukló hangját.

  Odasiettem mellé, majd a laptop képernyőre pillantottam. Brad Facebook adatlapját hozta be, ami tele volt képekkel. De nem egyedül volt rajtuk...egy szőke lány pózolt vele és még olyan képeket is találtunk ahol csókolgatta.

- Fasz – állapította meg Maya. – Megölöm.

  Nagyot nyeltem. Lenne barátnője? Biztos, hogy nem, mert akkor nem hívott volna el randizni.

- Majd rákérdezek.

- Jó, mert ez elég gyanús nekem. Majd még végigkérdezem a sulit, hogy ki mit tud róla.

- Honnan tudod, hogy egy suliba járunk? – nevettem el magam.

- Nem kell ahhoz egy suliba járnunk vele. Kiderítek én mindent erről a seggfejről.

* * *

- Szóval van valami hobbid? – kérdezte Brad, mikor már egy puccos étteremben ettünk.

- Szeretek rajzolni.

- Hoppá, majd mutass egy-két rajzodat.

- Figyelj – kiesett a villa a kezemből – kérdeznem kell valamit!

  Elmosolyodott.

- Nyugodtan.

- Van barátnőd? – nyögtem ki pár másodperc után.

  Oldalra fordította a fejét és elhúzta a száját. Beletúrt göndör hajába.

- Volt. Azelőtt szakított velem, mielőtt veled találkoztam volna.

- Jézusom. Ez velem is így volt. – tátottam el a számat – Ugyanígy. A srác SMS-ben szakított velem.

- Komolyan? Az én exem eljött hozzám és úgy szakított velem.

  Beleharaptam alsó ajkamba.

- Még mindig szereted ugye? – kérdezte tőlem hirtelen.

- Figyelj, próbáltam utálni, de fél év után csak úgy egyik napról a másikra eldönteni, hogy már nem is szeretem...nehéz. – ismertem be.

- Ugyanígy vagyok vele én is. Mi egy évig voltunk együtt. – bámulta a földet.

  Nem hiszem el, hogy most az exeinkről beszélünk.

- Értem.

- Igazából ne sértődj meg, de ezért is láttam a legjobbnak, ha a eljövök veled randizni. Hátha elfelejtem. – nézett mélyen a szemembe.

  Hát köszi, ez fájt.

- Mármint szép vagy, meg minden – folytatta – de most a legjobbnak láttam, hogy eljövök veled és elfelejtem. De nem megy.

- Elhiszem. Hát akkor...itt fejezzük is be? – utaltam a randinkra.

- Nem tudom. Igazából nekem lenne egy ötletem, amivel talán vissza tudnánk mindketten szerezni őket.

- Öhmm micsoda? – vettem egy nagy levegőt.

- Lehet, hogy hülyének fogsz nézni. Tegyük őket féltékennyé úgy,hogy elhitetjük mindenkivel, hogy együtt vagyunk.

  Hogy mi van? Jézusom. Hogy gondolja ezt? Arra kér, hogy kihasználjuk egymást?

- Oké, látom, hogy csak bámulsz magad elé, ezért ezt egy nemnek veszem. Bocsi, hülye ötlet volt. Nem is tudom, hogy mit képzeltem. – mondta elhadarva, majd felállt az asztaltól.

Kisétált az étteremből, mikor utána futottam.

- Brad! – kiáltottam utána, mikor már majdnem beszállt a kocsijába. Megtorpant.

- Benne vagyok! – mondtam, hosszas habozás után.

Ez volt az a borzalmas nap, amikor megkötöttem Bradley Simpsonnal az alkunkat.