Chapter 22. /Harry/

196 13 0
                                    

- Mindig ez lesz akár hányszor normális életet akarok?! - ordítottam Ashtontra.
Nem mondott semmit, csak egy önelégült mosollyal nézett rám.
- Na most remélem fel fogod mit tettel. - mondta meg mindig mosolyogva.
- Megis mikor?
Semmi elképzelésem sincsen miről beszél. Ő csinálja állandóan ezt! Én csak a saját életemet akarom élni!
- Mikor elvetted tőlem azt akit szerettem. Amikor is tudtad, hogy csak ő létezik számomra és te ezt jó nagy ívben le is szartad! Most végére megértem milyen is ez.
Mire felfogtam a dolgot Ashton már ben volt a állásban.
Egyszerűen nem tudom miről beszél. Én ben tettem ilyet soha! Ő volt az aki az eddigi összes kapcsolatomat elcseszte! Pedig ezt az egyet nem kellett volna...
A szobámból meghallottam, hogy a telefonomra érkezett egy üzenet.
Nem akartam bemenni érte, de lehet, hogy Sarah. És akkor pedig az fontos. Nagyon is fontos.
Amint beértem a szobámba egy ből az ágy fele kezdtek szaladni és felvenni a telefont.

Sarah:
Sajnálok mindent. Most egy kis időre lelépek. Remélem egyszer tényleg megismerhetlek igazából.

És ő is lelépett... Minden tökéletes dologból csak nagy elcseszések vannak. Soha nem lehet elcseszettből tökéletes. Az nem az én világon. Én csak elcseszni tudok mindent. Sarah is ezért ment el... Lehet, hogy nem ismert, de úgy látszik ezt jól be tippelte magának. Harry Stylessel csak a baj van. Nem ő lenne az első, aki ezt gondolná és ez miatt lelép. Örökre...

Elcseszettből tökéletes... vagy mégsemOnde histórias criam vida. Descubra agora