Ha egy ember meghal, a teste földdé lesz. A véren és csonton pedig az idő virágokat nevel. Az ember szörnyülködhet ezen vagy elfogadhatja és belegondolhat a jelentésébe. Ez a világ egyik legnagyobb igazsága. Nincs olyan, hogy csak vér hullik és csont törik és halál tombol. Mert minden szél elveti a magokat, minden eső öntözi őket és minden tavasz kibontja a bimbókat. Sokak rájöttek már arra, hogy egyszer mindennek vége lesz. De arra hányan, hogy egyszer minden újjászületik? Arra hányan, hogy semmi sem lehet hiábavaló?
A rossz tarthat sokáig, vagy tűnhet úgy, hogy egy örökkévalóságig is. De egyszer vége lesz. És ha vége lesz, valami jó fog a helyébe lépni. A vallás azt mondja, ez vezeklés. Az istenek a szenvedésért megváltják az embert. Nem értem, miért lenne jó az isteneknek a szenvedés. Nem értem és nem is akarom megérteni.
Tudom, hogy a jó eljön. Neki csak idő kell, hogy a magokat felnevelje, nem fájdalom. És én őbenne hiszek.
YOU ARE READING
Flaie
FantasyAz emberek mindig meséltek vérfarkasokról, vámpírokról, kentaurokról, tündérekről. Sellőkről. Kellett egy mese arra, amit nem értettek. Nem tudhatták, hogy mi áll emögött. A teremtmények nem külön fajok, szerzetek, hanem egyetlen közösség. Vadvérűek...
