Most azt kell, hogy mondjam, vége van. Flaie elmondta, amit elmondhatott. Remélem, hogy a szavai alapján jobb hely a világ, mint azt legtöbbször gondoljuk. Remélem, hogy mondott valamit.
Köszönöm mindenkinek, aki időnként olvasta. Köszönöm a szavazatokat, a kommenteket, a hozzáadást saját olvasólistákhoz és egyáltalán mindent. Mert az írás nem működik olvasók nélkül. Ha nem olvassák, akár íratlan is maradhatott volna, takarosan az ember elméjében. Ha nem olvassák, nem értelmezik. Ha nem olvassák, nem segít senki a javulásban.
Köszönöm, hogy végigkísértétek ezt az utat.
És köszönöm azoknak is, akik a háttérben munkáltak, azoknak a nagy mesemondóknak, akik az alapjaimat képzik, vagyis az esztelen ragaszkodást okozzák a fantasynak becézett mesevilághoz. És Reshinek. Végső soron mindkettőnek...
ESTÁS LEYENDO
Flaie
FantasíaAz emberek mindig meséltek vérfarkasokról, vámpírokról, kentaurokról, tündérekről. Sellőkről. Kellett egy mese arra, amit nem értettek. Nem tudhatták, hogy mi áll emögött. A teremtmények nem külön fajok, szerzetek, hanem egyetlen közösség. Vadvérűek...
