Farkaslélek

Edzés, vagy barátnő?

-Persze, tudunk.. - mondtam már kicsit halkabban.
-Rendben, holnap mindent megbeszélünk, szia! - majd sietősen letette.
Várjunk csak! Gyorsan kikerestem a telefonomban lévő hívott számok listáját, és felhívtam Davet.
-A francba, nem veszi fel.. - mondom halkan - akkor hagyok üzenetet. Szia, Dave, csak annyi, hogy a holnapot le kell mondanom, más programom lesz sajnos. Bocsi, de a többi napom szabad, szia! - és letettem.
Azt hiszem, kicsit gyors voltam. Na mindegy, inkább lefekszem.

(***)

-Kicsim, vendéged jött, valami Dave, kelj fel! - állít be a szobámba, és szokásosan felhúzza a redőnyt.
-Ehhhhh.... - feleszméltem - DAVE?! De..De még csak 6 óra, és nekem fél 11-kor van ébresztőm..
Mikor anya kiment a szobából, Dave állt be az ajtóba, én meg csak néztem. Mit gondol, ő lakik itt?
-Sz..Szia Dave, mit szeretnél?
-Öltözz fel, és gyere a házatok mögé. - majd kiment.
Hát, oké.. Gyorsan felöltöztem, majd leszaladtam a lépcsőn. Gyorsan kimentem a házból, és a házunk mögé siettem.
-Na, mi az már? - kérdeztem türelmetlenül.
-Gyere, menjünk edzeni. - már át is változott.
-Oké.. - majd én is követtem a példáját, és bementünk az erdőbe.
Pár óra múlva már nagyon ki voltunk fáradva, és szomjasak is voltunk. Dave könnyen megoldotta a dolgot; a mellettünk lévő kis patakhoz odament, és elkezdett inni. Én megint követtem a példáját, de sajnos negyed 11 volt, úgyhogy ideje volt készülődni.
-Dave, már mennem kéne, nemsokára találkozunk Amyvel.
-Rendben, menj csak, majd délután megint átmegyek, ha nem gond.
-N..Nem, dehogy.. Érezd otthon magad! - Hogy mi?! "Érezd otthon magad"?! Hogy jutott ez eszembe? Na mindegy, el kéne indulnom. Mire a gondolat végigfutott az eszemen, már a házunk hátuljánál voltam. Wow. Visszaváltoztam, és beszaladtam készülődni. Először letusoltam, majd felöltöztem egy normálisabb ruhába, megcsináltam a hajam, és egy kevés sminket is felvittem az arcomra.
-Anya, elindultam! - és már kint is voltam.

(***)

Amyvel a plázánál találkozunk, és késik. Mint mindig. De én ezen már nem borulok ki.. Annyira.
-Bocsiii itt vagyok, csak apának pont most kellett mennie valami hülye megbeszélésre, és nekem meg gyalog kellett jönnöm. Nincs hari? - szól a hátam mögül a hang.
-Nincs, azon kívül, hogy egyre többet késel. - öleltem át. - indulhatunk?
-Igen, és út közben lenne egy kis megbeszélnivalónk...

~Sziasztoooook! Annyira bunkó vagyok.. Annyira sajnálom, hogy naaaggyon késtem a résszel :( Tényleg :( De a következőt jövőhét pénteken tudom csak hozni, mert nekem már suli van :( Sajnálom mindenkinek :( (És azt is hogy rövidke rész lett) További szép napot!~