5. Rész

11 3 0
                                    


Rezgés...rezeg a kezem és a fejem. Mély levegőt véve nyitom ki szemeimet ásítva egy nagyot. Tovább rezeg valami. Félig felülök és a kezemben lévő telefont amin eddig arccal feküdtem most magam elé húzom. Feloldom majd pislogok párat hogy olvasni is tudjak.

- Kamozni akarok!

- Most!

- Zoeee- olvasom el az üziket mire értetlenül össze ráncolom a szemöldökömet. Majd megnézem ki írta mire felnevetek és vissza dőlök a puha párnáim közé.

-Hajnal van...-írom vissza neki még még mindig mosolyogva.

-Tegnap meg éjjel volt. Na kapd össze magad és ülj a gép elé!- felnevetek míg magam mellé eresztem a telefont és megdörzsölöm arcomat. Felsóhajtok végül pedig felülök. Nyújtózkodom míg körbe nézek a szobában. Magamhoz véve a telefon lemászok az ágyról és lehuppanok a székre. Hajnali négykor feküdtem le, nem jó hogy most kamozni akar. A laptop tetejét felhajtóm és bekapcsolom a gépet míg megtekintem a tükörben kócos hajamat, kómás és nyomott arcomat. Fellépek Skypra és már kapom is a videó hívást. Elfogadom míg hajamba túrok kissé hunyorogva majd megjelenik előttem egy mosolygós fekete hajú srác. Int nekem mire fintorogva én is intek neki.

-Reggel kilenc van...- írom meg neki észrevételemet majd dühösen a kamerába nézek hogy érzékelje, nem volt jó ötlet felkelteni.

-Nem tudtam aludni- olvasom el válaszát majd ártatlan tekintetét is megszemlélhetem mire megrázom a fejemet. Fejemet oldalra döntve tanulmányozom a képet. És kis híján le is esek a székről mikor felfogom hogy póló nélkül van. Érzem hogy fél oldalasan elmosolyodom hiába is akarnám vissza tartani.

-Hülye vagy Zain- írom meg neki még mindig mosolyogva. Áldom az eget hogy duplán kattintottam. Rohadt jó fej a srác és nem volt fasz. Hajnali kettőig beszélgettünk Omeglén majd elkérte a skype nevemet és ott beszéltünk tovább négyig. Elképesztő a srác, olyan gyorsan egy hullámhosszra kerültünk hogy azt hittem álmodom. Elvégre pont én az antiszociális kis hajlamommal neki állok egy idegennel úgy beszélni mintha három éve ismerném.

-Cuki vagy kómáson- olvasom el az üzit mire elfintorodom és újra beletúrok a hajamba.

-Azt kamuztad imádsz aludni. Miért vagyunk fent kilenckor?!

-Imádok is! És azért hogy társalogjunk kedves Zoe. De ha zavar a jelenlétem léphetek is- szememet megforgatom ahogy durcás ábráját nézem a képernyőn. És ez a srác tizenhat éves. Ki hiszi ezt el?!

-Ha le mersz lépni azok után hogy felkeltem akkor megverlek- írom le neki teljes komolysággal az arcomon mire látom hogy felnevet amitől muszáj elmosolyodnom. Furán nevet, mármint nem hülyén hanem vidámabban mint mások. Magamban is hülyén hangzik ez, de egyszerűen ha nevet neked muszáj nevetned.

-Most félnem kéne tőled?:D

-Rettegned, hogy pontosak legyünk- helyesbítem ki őt elmosolyodva.

-Na cigi szünet. Addig kint elsírom magam a rettegés miatt és vissza jövők már erős lelki személyiséggel:'D- ahogy olvasom arcomra úgy ül ki a meglepettség.

-Te cigizel?- kérdem meg értetlenül mire látom hogy elfintorodik majd kezében megrázza a cigis dobozt.

-Na még megvárom a lebeszélő és káros az egészségre dumádat csak gyors legyen:|- felnevetek majd megrázom a fejemet.

-Szóval akkor írjak most valami nagy élet igazságot amitől bűntudattal fogd szívni a cigit?:D- látom hogy elmosolyodik majd csak bólint nekem mire felnevetek- A dohányzás megrövidíti az éppen szívott szálat Zain...:)- látom hogy mosolya még szélesebb lesz majd fejét rázva feláll én pedig ajkamba harapva mérem végig vékony de izmos testét. Hanyagul lóg csípőjén egy szürke melegítő és érzem ahogy elvörösödöm. Pár percig bámulok magam elé míg agyamnak sikerül feldolgoznia a képet és tettét. Szóval cigizik is. Nem mondanám hogy alapvető témákról beszélgettünk tegnap, inkább minden lényegtelenről. Nem tudtam hogy cigizik, de valahogy el tudom képzelni cigivel a szájában. Eddig túl jó fej, biztos van benne valami buktató. Nincs olyan hogy ne lenne. Sóhajtva állok fel a székről és túrok bele a hajamba míg lustán megindulok az ajtóm felé. Kitárom majd elindulok a konyha felé. Öntök magamnak teát majd továbbra is komásan a kezeim közé fogva a bögrét nézek be apámék szobájába de üres. Szemöldököm össze ráncolom és a nappali felé veszem az utam. Kikukucskálok de ott sincs senki.

Electronic L0V3Where stories live. Discover now