Electronic L0V3

18. Rész

- Eva Dorren?! - kiabálja Mr. Chez, míg tekintetével a csoportunkat fürkészi. Zayn a csípőmön pihenteti a kezét, mintha ez lenne a legtermészetesebb dolog a világon. És talán kissé meg is ijeszt, hogy pontosan én is ezt érzem, ez természetes. Eva előttünk áll, Zayn értetlenül néz rám, hiszen ő is ismeri a lányt a kis incidensből. Kissé megcsappan a hangulatom, de ellépek tőle és megfogom Eva kezét, akin jól látszik, hogy teljesen K.O.-ra itta magát.

- Ez te vagy, Eva! Rakd fel a kezed! - kuncogok a fülébe, míg a kezét felemelem.

- Áhh, meg vagy! - mutat felénk Mr. Chez és nyugodtan oda rakja neve mellé a pipát. Vissza lépek Zaynhez, aki sunyi mosollyal nézelődik az állatkert kapuja felé.

- Kedves vagy velük, pedig nem akarsz az lenni - csóválja meg a fejét, mire megrántom a vállamat - Te és az a bonyolult pszichológus éned!

- Egyáltalán nem bonyolult, tökéletesen logikus! - kérem ki magamnak felháborodva.

- Te vagy az, akinek olyanra lenne szüksége, mint te magad! - mondja szomorúan és aggódva, míg engem vizslat.

- Én itt vagyok magamnak - mutatok végig magamon mosolyogva, majd kezemet vissza rakom derekára.

- Én is itt vagyok neked - fintorodik el.

- Tudom - bólintok kimérten, míg átgondolok mindent... egytől egyig minden bajomat. És szinte a torkom kiszárad. Minden apró dolgot, ami bánt, elmondani neki? Túl nehéznek hangzik. - Köszönöm - súgom egy bágyadt mosollyal. Túl tökéletes nekem, annyira édes és gondoskodó. De mégis olyan rossz fiús kisugárzása van. Fekete haja elkábít, a csoki barna szemei megőrjítenek és testalkatától a nyálam csöpög.

- Ne nézz rám így! - mondja kissé zavartan, míg tekintete arcomon ide-oda ugrál.

- Hogy? - kérdem incselkedve, fejemet kissé oldalra biccentve.

- Szeretet teljesen - súgja halkan, mire a szívem össze szorul. Esküdni mernék rá, hogy szemére könny fátyol ereszkedik.

- Nézz fel, de a fejed ne mozdíts és nyomd meg az orrnyerged, kemény fiú - súgom a fülébe, mikor megérzem remegő kezét derekamon. Teszi amit mondok. - Mély levegő, orron be. A húgod pasija - mondom nevetve, mire kezével maga elé húz és féloldalas mosolyt küld felém.

- Már trükköket is tudsz, hogyan ne sírja el magát az ember és hogyan küzdjön le egy kisebb pánik rohamot?! - kérdi felháborodva, de hangján még érzem, hogy nem túl stabil.

- Sok mindent tudok Malik - harapok alsó ajkamba, mire nevetve fejét a nyakamba fúrja, még ha ehhez túlságosan le is kell hajolnia hozzám.

- Hidd el, hogy én is, bár lehet, hogy más értelemben - kacag a fülembe, mire érzem, hogy elpirulok.

- Zoe Fable?! - kiabálja Mr. Chez hozzám érve, ezek szerint végig is olvasta a névsort. Gyomrom össze szorul a gondolatra, hogy megyünk tovább, Zayn pedig nem... ő haza megy. De este legalább találkozunk. Részegen ő meg én? Részegen ő meg én. Ez inkább viccesnek és... túlfűtöttnek ígérkezik.

- Megvan! - kiállt oda az osztályfőnökömnek Zayn, mire felnevetek.

- Már értem, miért mondtad reggel, hogy ki nem hagynád - csóválja meg nevetve a fejét, mire szemeimet megforgatom.

- Nem értem, miért mondod, hogy nyomorék és idióta, egész jó fej - nevet rám, míg könyökével kissé oldalba bök.

- Nem tart neked órát, addig kussolj! - mondom nevetve, míg a két tanárom kétségbe esetten keresnek egy vécét a nemsokára hányó Eva-nak.