Törökülésben helyezkedtem el, Harryvel szemben és nagyra nyitottam a szám. A mutató és hüvelykujja között egy piros színű gumimacit forgatott miközben elgondolkodva nézett rám. Intettem egyet, jelezve, hogy csak rá várok, mire megrántotta a vállát és bekapta az édességet.
-Hé! - csaptam a térdemre. Vigyorogva nyúlt a zacskóhoz és rám mutatott, így kételkedve ugyan, de újra kinyitottam a szám.
-Elsőre? - nézett fel Niall a telefonjából. Izgatottan mocorogtam, ha Harry elvétené a dobást, utána tudjak ugrani. Mint egy kutya.
A gondolatra majdnem elmosolyodtam, de a göndör ívesen hajította felém az aprócska gumimacit, olyan pontosan, hogy akár maradhattam volna mozdulatlan, akkor is betalál.-Brávó! - tapsolt Zayn, majd úgy döntött, kisajátítja játékunk tárgyát. Felháborodva kaptam utána, de gyorsabb volt nálam, egy pillanat alatt a busz másik oldalára rohant.
-Add vissza! - követeltem ellentmondást nem tűrve, mire kinyújtotta rám a nyelvét. -Niall, szólj a pasidnak, hogy már így is elég nagy a segge, nem kell neki az a gumicukor - fordultam a szőke felé, aki szavaim hallatán elkerekedett szemekkel meredt rám. Lehet, rossz ötlet volt pont neki adnom tovább a sértegetést, sőt, ebben biztos vagyok, mert olyan tekintettel illetett, hogy még Harry is érezte, most meg kell védenie.
-Miért mindig a seggemmel van bajod? - értetlenkedett Z.
-Nekem van egy tippem - köhögte Liam, visszafojtva a nevetést.
-Liam! Perverz! - kiáltottam felháborodottan és belesimultam Harry ölelésébe. -Nekem csak egy segg kell. És az az övé - mutattam a göndörre.
-Akkor akadj le Zaynéről - fonta össze maga előtt a karjait Niall.
-Szerintem tök formás - hümmögött Z, miközben megfordult és a válla felett visszanézve igazolta az állítását.
Széles vigyorral az arcomon néztem Ashleyre, akinek az arckifejezése megfizethetetlen volt. Szerintem nem tudja, hogy sírjon, vagy nevessen, de inkább az előbbi felé hajlik. Megköszörültem a torkom, magamra vonva a figyelmét.
-Citromba haraptál? - kérdeztem kötekedőn. Összeszűkítette a szemeit, mire magam elé emeltem a karjaimat védekezésképpen. -Ez csak egy kérdés volt!
-Nagyon hangosak vagytok - jegyezte meg erőltetetten.
-Én figyelmeztettelek - kuncogta Liam, miközben belecsókolt barátnője hajába.
-Azt hittem, hogy túlzol - érkezett a válasz egy sóhaj kíséretében.
-Nem is vagyunk hangosak - sandított rám Zayn, miután visszaült mellém.
-Nem. Tényleg nem - értettem vele egyet. A hangszórók felé bökött a fejével, az ötlettől gonoszul elmosolyodtam és összedörzsöltem a tenyereimet. Azonban, még mielőtt fokozhattuk volna a hangulatot, Ashley úgy gondolta, végre többet mond két szónál.
-Igazán nem akarok beleszólni, de kicsit sokat eszel, vagyis... - hirtelen fel sem fogtam, hogy kihez beszél, de határozottan Harryre nézett. Egy másodperc alatt felment a pumpám, míg a többiek ledermedve figyelték a történéseket.
-Mire akarsz célozni, Ashley? - kérdeztem lassan és a szemem sarkából láttam, ahogy Harry kedvtelenül visszateszi a chipses zacskót az ülésre.
-Semmire - vágott közbe Liam. -Ashley modellnek tanul, nem szokott ilyeneket enni - mentette a barátnőjét. Ó, szóval modellnek tanul. És most éppen beszólt a pasimnak. Értem.
Nem rendeztem jelenetet, egyszerűen csak hátradőltem, a karomat átlendítettem Harry vállán és egy puszit nyomtam az arcára.
YOU ARE READING
Süketnéma {Larry Stylinson}
Fanfiction"Szeretlek." jeleltem. Gödröcskés arcára mosoly szökött, kezét meghatódva a mellkasához emelte. "Én is szeretlek."