2 fejezet

270 17 0
                                    

Haza mentem és a szobámba rohantam majd bevágtam a szoba ajtót és levágtam magam az ágyamra. Egy percig csak a mennyezetet bámultam majd felugrottam és a tévémhez siettem, kinyitottam a lenti szekrény polcot és kikotortam az összes DVD-m. Végül megtaláltam  amit kerestem és már be is csúsztattam a tvbe. Lehuppantam az ágyra és az ölembe vettem a laptopom. A Suttogó elkezdődött a tvben és én közben kutakodtam a gépemen. Az egész napomat így töltöttem amíg le nem hívtak vacsizni. Utáltam a közös vacsorákat mindig vita lett a vége és mindig valaki elrohant az asztaltól. Szóval fapofával lesétáltam a lépcsőn mert tudtam, hogy ma én szaladok el az asztaltól. Szépen, komótosan leültem. Amikor már mindenki az asztalnál rágcsált apám rám szegezte a tekintetét.

- Mi volt ma Amirával? - kérdezte

- Khmm...-köszörültem meg a torkom - Semmi

- Mi az, hogy semmi? Lovagoltál?

- Nem

- Nem? Mi a baj kislányom? Tán, félsz? - kérdezte és könny gyűlt a szemembe

- Nem csak...

- Nézd meg mik lógnak a szobádba! Túl drága volt a ló, hogy abba hagyd! - bökött felém az újával

- Apa...- kezdte a nővérem

- Megértem, hogy baleseted volt! - tette fel a kezét - Csak akkor vissza kell ülni nem? - kérdezte idegesen

Már nyitottam volna a szám de közbe szólt.

- Ha félsz akkor nem kell ló! - mondta

És itt elszakadt a cérna. Felálltam olyan hirtelen, hogy a székem hátra zuhant.

- Nem képzeld el ő fél tőlem! - kiabáltam és felszaladtam a szobámba

Sírva bevágtam magam mögött az ajtót és a párnámba temettem a fejem. Később anyám ült le az ágyamra és megsimogatta a hátam. Én szipogva felültem és megkérdeztem:

- Apa elfogja adni igaz?

- Nem, beszéltem vele... - rázta meg a fejét - De jobb lenne ha sietnél... 

- Holnap ki megyek hozzá...- mondtam

Anyum megpuszilta a fejem és kiment. Később a nővérem jött be és a kezébe tartott egy műanyag nagy dobozt. Letelepedett a szőnyegemre és én is követtem a példáját. A doboz tetején egy név állt amitől görcsbe rándult a gyomrom. Arrow.  Nővérem lova volt aki kólikába hunyt el és a nővéremnek akkor mindene össze dőlt. Arrow és ő voltak a legjobb barátok. Soha nem láttam még olyan kapcsolatot ami nekik volt... Asszem úgy hívják, hogy szabad idomítás amit ők csináltak. Elsa lecsatolta a doboz két szélét és levette a tetejét.

- Asszem ezekre nagyobb szükséged van mint nekem...- túrt bele a dobozba és kihúzott egy csomózott kötőféket 

- Soha nem értettem miért így néz ki...- vettem a kezembe 

Erre röhögött egyet és kivett egy nyakmadzagot és azt is a kezembe nyomta. Kivettem a dobozból egy fényképet és egy gyönyörű Appaloosa volt a képen akaratlanul is elmosolyodtam. Amikor a nővérem kiment én rögtön elaludtam.


Reggel ugyan ott találtam Amirát ahol tegnap és ugyan úgy bámult mint tegnap. Kivettem a zsebemből egy piros almát és megálltam tőle tisztes távolságba majd oda gurítottam neki. Elsőnek csak bámulta a gyümölcsöt majd jóízűen beleharapott. De le sem vette rólam a szemét.

- Van idő...- suttogtam - Türelmes leszek...

Aztán leültem ugyan arra a fatörzsre és csak néztem őt. Csodálatos volt. Aztán ezt 4 napon át keresztül mindig megcsináltam ezt a műveletet. Az ötödik nap is kivettem a zsebemből egy almát és elé gurítottam majd leültem a fatörzsre ugyan úgy és  néztem ahogy elfogyasztja. Amikor befejezte a rágcsálást rám nézett és.... megindult felém. Nem mozdultam csak ültem egy helybe.  Megállt előttem és kinyújtotta felém a nyakát és megérintette a kezem a szájával. Lassan előhalásztam egy répát a zsebemből és felkínáltam neki. Aztán elment tőle és én is jobbnak láttam ha most megyek.

Örökké VeledWhere stories live. Discover now