Örökké Veled

9 fejezet

6:00 - kor ébresztett az ébresztőórám... Legjobb esetbe benyomtam volna a szundi gombot de most nem tettem... Gyorsan felöltöztem és majd az üvegemet megtöltve csap vízzel, leszaladtam a lépcsőn a portára.

- Jó reggelt! - köszöntöttem a bácsit akivel az este is találkoztam - Szeretnék reggelizni és telefonálni is szeretnék! 

- Szervusz! - intett - A ház másik részébe tudsz rendelni reggelit és a telefon meg a sarokba van! 

- Köszönöm. Szép volt a szoba! - adtam vissza a kulcsot és elmentem a telefonhoz

Előkotortam a táskámból a sajátomat és beütöttem az itteni telefonba az ismeretlen számot ami este hívott. Idegesen rágtam a szám szélét amíg ki csöngött. Aztán valaki felvette és pergő franciával elkezdett nekem magyarázni valamit.

- Öhm... Elnézést de ez a szám hívott az este! - szakítottam félbe a másik félt

- FRANCES! - üvöltött bele a telefonba mire hallottam, hogy levágta az asztalra de gyorsan valaki fel is kapta

- Alice! - sikított - Alice úgy aggódtam! Hol vagy?

- Franie! - örültem meg - Még mindig a nagymamádnál vagytok? - kérdeztem

Frances becézve Franie a legjobb barátnőm volt aki félig francia ezért minden nyarat francia országba töltenek a családjával. 

- Az most nem érdekes! Alice mi történt? 

- Majd később elmondom... - feleltem halkan - Most mennem kell! - csaptam le a kagylót

Átsiettem a kajálda részbe és ettem gyorsan egy tál tojás rántottát aztán meg vettem egy Colat. Kisiettem Amirához majd felnyergeltem és felültem rá. "Biztos már kereshetnek..." gondoltam és ügetésbe indítottam be az erdőbe. Fogalmam sem volt, hogy merre menjek de mentem arra amerre vitt az utam. Sikerült egy turista útvonalat megtalálnom... Ezért gyorsan vágtába átvágtam rajta majd kikanyarodtam egy mezőre. Sikerült felismernem a hegyeket és tudtam merre van a falu ahová mennem kell. Tudtam, hogy veszélyes de kockáztatnom kellett! Felmentem egy dombra és körülnéztem a lélegzet elállító látvány után ami tárult elém felmentem egy hegyi útra ami a városba visz. Sajnos autó úton kellet haladnunk de nem volt más választás. Szóval nem sokkal a szép zöld mező után a betonon kopogott Amira patája. Amikor elhaladtak mellettünk az autósok próbáltam elhajtani a fejemet az ellenkező irányba, hogy ne vegyenek észre. Mikor egy piros autó elhaladt mellettünk ugyan így tettem csakhogy ez  bevárt. Túl feltűnő lett volna ha vissza fordulok így levettem gyorsan a kobakom és felraktam a kapucnim amibe konkrétan úgy néztem ki mint egy Assassin, szóval semmi sem látszott az arcomból. Mellé értem és lehúzta az ablakot. 

- Szia kislány... - köszönt az autóból a nő - Nem te vagy az véletlen akit bemondtak a rádióban? 

- Sajnálom de nem tudom milyen lányról beszél...- szedtem össze magam egy mondat erejéig 

- Áh, oké! Sajnálom! Viszlát! - húzta fel az ablakot és elhajtott

Kifújva a levegőt folytattam az utam. Szóval már a rádióba is keresnek... Auch. Amikor láttam már a falut nagyot dobbant a szívem. Tudtam, hogy jó helyen járok! Lesétáltunk az autó útról a fűre és ügetésbe bementem a faluba. Megálltam egy pékségnél és vettem egy dióspatkót ebédre. Majd előkotortam a táskámból két almát és Amirának adtam. Leültem egy padra és elfogyasztottam az "ebédem" és közben Amirát néztem aki mellettem legelt. Miután végeztünk a pihivel kicsit körülnéztünk egy fogadó után. Mikor kiértünk a falu "főútjára" Két rendőr autó volt egymással szembe fordulva az úton és beszélgettek a kocsijuk mellett. Olyan hirtelen megtorpantam, hogy még Amira sem tudta követni a mozgásom így a szügyének estem amitől kissé megijedt és nyerítve hátrált. 

- A francba... - suttogtam mikor ide néztek a rendőrök és rögtön beálltak harci pózba mintha egy gyilkos lennék

- Alice álj meg kérlek! - kiáltott rám az egyik amikor nyeregbe szálltam

Helyből vágtába ugrattam és az ellenkező irányba mentem. Láttam amikor vissza néztem, hogy még szorosabban egymásra állnak. Amikor rá jöttem, hogy mi lehet ezzel a tervük már késő volt mert nem sokkal az után két rendőr autó fordult a főútra egyenesen felém. Gyorsan visszarántottam a szárat és vissza fordultam. Még mindig ott állt a két rendőr autó az utat elzárva és mögöttem csak közeledtek. Bekerítettek. Gyorsan kellet gondolkodnom. A távolban feltűnt a mező zöld színe. Oda kellet mennem! Négy rendőr közeledett felém és most az öszpontosításomra volt szükség. Vettem egy mély levegőt és lenyomtam teljesen a sarkam, felvettem a szárat és zártam a combom. Amira tudta mire készülök így a két rendőr autó felé fordult ami elzárta az utunkat.  Mintha lelassult volna minden körülöttem amikor vágtában a két rendőr autó felé vágtattam. Megtaláltam a pontot ahol sikerülhet átugrani. A gépháztető felett. Amikor már Amira húzta fel az első két lábát én szárat adtam neki és csizmával előre hajtottam nehogy lelassuljon... Behunytam a szemem és amikor kinyitottam már egyenesen a mező felé galoppoztunk.