A napok hűvösebbek és a fák ragyogó sárga ruhába öltöznek. Korábban sötétedik és az égbolt sokszor vesz fel ijesztően sötét színt. Így van itt az ősz... Imádom!
A kötött pulcsijaim előkerültek és a kabátjaim. Az őszi szünet minden gyereket a feldob mert jön a Halloween!! Természetesen a lovardába is tartanak jelmez versenyt a kicsiknek de minden évben és is fellépek! Most miért? Én is gyerek vagyok még! Mondjuk régen még ebben is csak a versenyt láttam... Természetesen Ann még mindig ezt látja.
Éppen a lovardában segítettem Suzynak, hogy a kifaragott tökök a helyére kerüljenek amit a gyerekek csináltak. Franie is velem tartott bár ő egy pokrócon ült egy sarokba és éppen egy kést döfött az egyik tökbe. Arcát kicsípte a hideg levegő így pirosba borult. De elszántan alkotta a mester művét. Pár gyerek köré telepedett és figyelte, hogy mi is az igazi művészet. Halványan elmosolyodtam és felemeltem az egyik zöld rudat majd a pályára helyeztem. Felraktam 100 cmre és leterítettem egy fehér lepedővel majd lerögzítettem, hogy a szél ne fújja el. Majd apró konfetti szalagokat tettem rá. Az akadályok a pályán egymástól távol helyezkedtek el, hogy az a ló aki megijed ne rohanjon bele a kövi akadályba...ugyanis ez egy akadály pálya lesz. Segítettem Johnnak leteríteni egy kék eső védő "pokrócot" a földre majd vissza sétáltam a nyergeshez ahol egyre több gyerek gyűlt Franie köré aki valamit hevesen mesélt a kését lóbálva.
- Franie... mit szólnál ha a kést leraknád? - kérdeztem nevetve
- Jah... Bocsi - lepődött meg saját magán és tovább mesélt valami történetet én addig a legelő felé vettem az irányt
Amira amikor meglátott boldogan üdvözölve mellém ügetett. Leültem egy fa tövébe és elővettem a telefonom majd beizzítottam rajta az Ebayt és jelmezeket kerestem. Amira addig békésen álldogált lehunyt szemmel. Kb. 6 oldalt néztem át amíg kiszemeltem a nekünk való jelmezt. Amúgy a suliban is lesz egy jelmez verseny... Szóval úgy kell keresnem, hogy a lovardaiban és a sulisra is... Kemény dió.
- Sugar skull....- motyogtam - Na mit szólsz Amira? Jó lesz? - fordítottam felé a telefonom amin egy csodálatos ruha jelent meg
Amira ránézett majd megszagolta a telefonom és vissza hunyta a szemét.
- Ezt vehetjük igennek! - nevettem - Szóval Sugar Skullok leszünk... Neked majd nagyobb fejű virágokat fogok a sörényedbe fűzni... Igen! Tökéletes!
- Sugar Skull? - hallottam egy undok hangot a hátam mögül
Megfordulva láttam, hogy Ann az.
- A hallgatózást azt hittem, hogy kinőtted... - néztem rá - Tévedtem...
- Brühühü... - mondta én meg összeráncolt szemöldökkel figyeltem. Mire mondja ezt? Mindegy... Biztos egy filmből látta, hogy ez egy "menő" beszólás - Azt hiszed, hogy ti nyeritek majd meg a kis nyomi jelmezetekben?
- Ann... Nem érdekel a verseny. Csak jól akarok szórakozni! - csóváltam a fejem
- Hah... - dobta hátra szőke hajzuhatagát - Milyen gáz
- Te vagy a gáz! - röhögtem hihetetlenül. De megint én érzem magam gyerekesnek
- Mindegy is... - indult meg az istálló felé a lovát vezetve - Remélem nem baj ha Markkal megyek a Halloweeni bálra a suliban... - mondta a válla felett nekem meg rögtön elöntötte a pír az arcom
A szívem a torkomba ugrott és legszívesebben utána ugrottam volna és bevertem volna egyet Annak. De ez engem miért zavar? Mark oda megy ezzel a Miss Tökéllyel ahova akar. Mit érdekel engem?
Elköszöntem Amirától majd Franievel együtt haza indultunk. Egész úton próbált beszélgetést kezdeményezni de meg sem szólaltam.
És igen! Meghoztam a kövi részt! Bocsánat a késésért de remélem azért elnyeri a tetszéseteket! :3
YOU ARE READING
Örökké Veled
AdventureAlice az Új Zélandi lovasnak mindene a versenyzés ám egy baleset során minden megváltozik körülötte.