Örökké Veled

4 fejezet

- Elsa! - kopogtattam ritmusosan

- Alice ha még egyszer így kopogsz!!! - rontott ki a szobájából 

- Jajj, nyugika! - simogattam meg barna haját és engedély nélkül a szobájába mentem

Én és Elsa teljesen különbözőek vagyunk. Nekem szőke hajam és barna szemem van, Elsanak meg barna a haja és kék a szeme. Elsa szobájába lehuppantam egy babzsák fotelbe és rá néztem.

- Képzeld, ma Amirával játszottunk... vagyis a játékokat csináltunk és fogócskáztunk...- mondtam csak úgy mellékesen

- Alice ez fantasztikus!!! - zsongott be 

 Egy hétig jártam hozzá minden nap ki a lovardába. És úgy tűnt, hogy fejlődik a kapcsolatunk.

 Egyik reggel Elsa jött be felkelteni, hogy állás ajánlatra megy szóval keljek fel. Az órám fél 11 mutatott. Gyorsan felöltöztem és már mentem is a lovardába. Amirát az első mezőn találtam meg. Ahogy közeledtem felkapta a fejét és a kezemre nézett. 

- Szia kislány, ma gondoltam kicsit letisztogatlak mert eléggé koszos vagy. - simogattam meg az orrát miközben rácsúsztattam a csomózott kötőféket. Bementünk az erdőbe és megálltunk egy fánál. Nem kötöttem ki csak rádobtam a fára a vezető szár végét. Amira meg csak békésen tűrte, hogy levakarjam róla a rászáradt sarat. Miután végeztem és vissza nyerte a szőre szépségét ki vezettem őt a második mezőre és újra eljátszottam vele a Parelli játékait. Aztán megfogtam a pucolós ládám és  a patáját is kitisztogattam. Össze zártam a pucolós ládát és magam mellé raktam. Rápillantottam a tetejére és egy rajzot ábrázolt, hogy fellehet rá állni. Amirára néztem aztán vissza a ládára. Előre mentem a legelő villany pásztorához és kinyitottam az ajtót. Aztán vissza mentem a ládához és Amira mellé raktam és ráálltam. 

- Ne dobj le, ne dobj le... - ismételgettem magamba amikor átlendítettem a lábam a hátán

Megkapaszkodtam a nyakába és vettem egy mély levegőt becsukott szemmel és felültem. Ahogy éreztem ahogy a lábam emelkedik és süllyed a légzésétől kinyitottam a szemem. Rajta ültem... ő meg sem mozdult bár láttam rajta, hogy egy kicsit ideges... Lassan megpaskoltam és össze szorítottam a lábam, hogy indulhat. Elindult... még mindig kecsesen járt, a nyakát gömbölyítette és próbált szár alá bújni. Ám, kötőfékkel voltam amire gyorsan rá jött és elkezdett normálisan lépkedni. Nagyon- nagyon rég ültem szőrén. Talán öt - hat évvel ez előtt. Kilovagoltam a mező szélére és ott folytattuk tovább a lépést, aztán megint összeszorítottam a lábam és ügetésbe indítottam. Az elején kényelmetlen volt de utána egy csodálatos érzés töltött el az, hogy LOVAGOLOK! Semmi kikötő, semmi martingál. Kicsit fújt a szél de nagyon kellemes idő volt. Valami gondolat jött és kicsit vissza vettem a szárból és a lábammal újra egy nyomást gyakoroltam Amirára amitől lassan elkezdett vágtázni. Leengedtem teljesen a lábam és sörényébe kapaszkodtam. A jobb lábammal kicsit megnyomtam és meghúztam egy picit a jobb szárat amitől jobbra fordult. Tapsoltam és ujjongtam belül de kívül teljesen laza voltam. Aztán felvettem ügetésbe, onnan meg lépésbe. Megálltam a kapu előtt és hátra néztem, nem volt ló a közelben ezért elindítottam át a kapun. Amikor ki értem vettem egy mély levegőt és elindítottam ügetésbe a lankák felé. Oda az út fél órás volt. Amikor megérkeztem a lankás mezőre körbe néztem. Régen ez volt a kedvenc helyem, Elsa sokszor hozott ide Arrow hátán, mindig megálltunk a halász ház mellet és játszottunk. Amikor még nem volt versenyzés és nem volt minden nap edzés. Csak egyszerűen szabadság. A távolban hegyek húzódtak és fák álldogáltak itt - ott. Elindítottam Amirát vágtába a mezőn. Elengedtem a szárat és kitártam a karom. Ahogyan a szél átfújt az újaim között és belekapott a hajamba kirázott a hideg. Amira légzése és a patája hangja ahogyan a földet verte megnyugtatott. Amikor felvágtatott az egyik lankán felvettem ügetésbe. Csodálatos volt a látvány ami elénk tárult. Nem is tudom eddig hogy hogy nem törődtem vele. Miután kicsit pihentünk haza felé vettük az irányt. Amirát bekellet volna vezetnem a boxába de inkább kint hagytam, megfogtam a vasvillát és adtam neki szénát aztán meg haza mentem. Beléptem a szobámba és végig néztem a szobámon. Szalagok sorakoztak egymáson mindenhol. Elővettem egy dobozt és az összeset bele raktam.