suicide hotline || lashton (Hungarian translation)

18. rész

*Ashton szemszöge* (még mindig kómában van)

Itt fekszem üresen és élettelenül. A bőröm hideg. Konkrétan megfagytam. Talán a kurvás nővér adott nekem mégegy takarót-oh, várjunk...

Még mindig ebben a nevetséges vérveszteség okozta kómában fekszem, és könyörgök magamnak, hogy keljek fel. Miért nem megy? Miért kell kómában lennem? És először is, miért kísérleteztem?! Itt van nekem Calum és Luke. Ahogy a jeges kezemet fogva beszélt hozzám, összetört a szívem. Furcsa, nem gondoltam volna, hogy ennyire törődik velem. Édes volt, amit mondott nekem, és az alig verő szívemet is darabokra törte, amikor sírni kezdett a vállamon. Akkor úgy éreztem, ezzel bántom az embereket, pedig régebben azt hittem, senkit nem érdeklek. Ez a bizonyítéka annak, hogy senki nem törődik veled, hacsak nem vagy híres vagy nem haldokolsz. Biztos vagyok benne, hogy Luke-ot érdeklem. Nem hiszem el, hogy tényleg összejöttünk, én meg ebben a rohadt kómában fekszem.

Miért nem tudok még mindig felkelni??

Luke ma meglátogatott, és a vállamon zokogott. Fuldokló szavak hagyták el kirepedezett ajkait. Havas volt a haja. Szörnyű állapotban volt, mintha napok óta nem aludt volna. A ruhái szakadtak voltak és koszosak. Hol van a családja, amikor tönkreteszi magát? Láttam, hogy a karját vágások borítják. Legszívesebben sírtam volna.

A szívem megszakad. Már rég összetört.

Nagyon  szeretem. Mégis anélkül tönkretettem, hogy megpróbáltam volna. Nem akartam bántani senkit, segíteni akartam nekik azzal, hogy megölöm magam. Mindenkinek jobb lett volna úgy. Nem akartam rosszat Luke-nak. Azt hittem, minden jobb lesz nélkülem, hogy csak egy teher vagyok. És most nem tud velem beszélni.