suicide hotline || lashton (Hungarian translation)

20. rész (befejezés)

*Luke szemszöge*

Elővettem a telefonomat, és felhívtam Michaelt.

-Hello?

-Vigyázz magadra, és mondd el Calumnak az igazat. Tedd, és kezdjétek elölről. Nagyon szeret téged-mondtam, majd letettem.

*csörög*

-Hello.

-Csak szeretném elmondani, hogy Malum oldalán vagyok. Vigyázz magadra, hiányozni fogsz. Te voltál a legjobb barátom. Mindig is az leszel-tettem le, mielőtt válaszolhatott volna.

Miután mindenkit, aki számított, felhívtam és hagytam nekik egy ehhez hasonló üzenetet, tollat fogtam, hogy megírjam az utolsót.

Drága Ashton!

Azt hiszem, itt az ideje, hogy elbúcsúzzak tőled. Nem tudok így élni olyanra várva, ami sosem fog megtörténni...Hogy felébredsz. Több, mint egy hónapja kómában vagy, azóta pedig sok minden változott. Kirúgtak az iskolából, és felmondtam. Vettem pár elegáns ruhát, amit viselhetek, amikor találkozom Istennel. Szeretlek, Ash.

Fent találkozunk.
Lukey xxxxxxx

Besétáltam a kórtermébe, és letettem a virágokat az üzenettel együtt az éjjeli szerkényére. Szorosan fogtam a kezét, majd remegve sírni kezdtem. Adtam egy gyors csókot az élettelen szájára, viszonzatlanul.

Hazamentem és bezártam magam a fürdőszobába.

Elindítottam a kedvenc albumomat.

Felvettem a hangerőt.

A zene egyre hangosabb lett.

A térdeimre estem.

Zokogtam és a hajamat téptem.

A körmeimet a bőrömbe mélyesztettem.

Elővettem a pengémet.

Addig vágtam magam, mire már semmit sem éreztem.

Elővettem a kötelet.

Csomót kötöttem rá.

A nyakam köré tekertem.

Felmásztam a székre.

Kinéztem a Holdra.

Csak arra gondoltam, hogy mindjárt vége.

Lenéztem a vérző karomra.

A szék feldőlt.

Felordítottam.

A szemeim lecsukódtak.

Végleg.

Az utolsó lélegzetemet vettem.

Aztán a világ elsötétült.

Már nem hallottam a zenét.

A vágások már nem csíptek és nem viszkettek.

És ebben a pillanatban egy fiú meghalt.