Too good to be true(Jimin ff) BEFEJEZETT

Ez nem lehet igaz

                    ~5.rèsz~

Istenem, miért? Miért lehetek ilyen szerencsétlen? Miért? MIÉRT?
Másnap reggel pedig duzzadt szemekkel indulni suliba... minden álmom ez volt😕 Hogyan fogom ezt a napot túl èlni? És minden szünetben látni fogom? Mègis, hogy fogok egyáltalán rá nézni? Ezek után,hogy megtudta? Na jó, nem fogom túl èlni. Nem is megyek suliba. Park Jimin miért nehezíted meg az èletem?

Pár perce bent ülök a teremben, de már most meguntam ezt az egészet. Haza akarok menni!!! Most!!!!! Meg is tehetnèm, megfogom a táskám , és haza megyek. De mégis mivel? Busszal? Az csak 2kor indul.Addig mit csinálnék? Hová mennèk? Sehová, hiszen alig ismerem a várost. Haza is gyalogolhatnèk,de azért 14 KM-ert? Pff, elfáradna a lábam.
Na mindegy. Muszály itt bent poshadjak a drága osztálytársaimmal.

Lassan telik az óra . Elgondolkodtam. Szokás szerint. Csak arra tudtam gondolni, mi lesz, ha Jimin elmondja mindenkinek? Vagy, ha szünetben hozzám szól, hogy szálljak le róla? Szivatni fognak vele? Na ne már, èn így egy évet nem fogok kibírni.
       Gondolataimat a csengő hangja szakította meg.
-Ez az, még csak ők hiányoztak.-annyira "boldog" tudtam lenni, nyafogtam Cho-nak .
-Nyugi, nem lesz semmi baj. Nem fognak hozzád szólni, hiszen itt vagy velünk- mondja lelkesen ChoHee.
-Persze.-könnyen mondja, hisz nem neki tetszik egy barom
-Te,ki az a másik fiú Jimin mellett?
-Ja, ő Hoseok,vagyis J-Hope., Jimin egyik osztálytársa, és gondolom jó barátja,ha már vele lóg.
-Èrtem
 

      Amint beléptek Jimin és JHope odamentek Junghoz, köszöntek egymásnak, kezet fogtak,mintha ezer éve ismernèk egymást. Még egy páran odamentek hozzájuk, ès beszélgettek. Majd egy idő múlva nagyon rám néztek , vagy 5-6an ,de mind egyszerre. Ebben a pillanatban arra gondoltam,hogy Uristen😱😱😱😱😱 Jimin épp most mondja el az osztalytársaimnak, hogy ő nekem tetszik? 😱😱😨 Ezután csak szivatni fognak.😤😤😭😭😭 És azt nem fogom túl èlni. Ne már, Jimin, nehogy elmond. Így is elég, ha ő tudja, nemhogy még az egész osztályom, aztán pedig  az egész iskola. Na nem , ilyeneken nem szabad gondolkodnom.
Mèg mindig bent vannak, rájuk se tudok nèzni, annyira szègyenlem magam. De mi a francèrt is? Hiszen nem csaltam meg senkit , bűnt nem követtem el. Hazudni, nem hazudtam senkinek.
   

Az egyik pillanatban észrevettem Jimint a kuka felé közeledni, a kezében egy papír,amit összegyűrt, és a kukába dobta.
Mi lehetett azon a papíron??
Na mindegy, biztos nem fontos.

Vègre kimentek. Húúú, be se tegyèk a lábukat többet. Nem akarom látni őket. Se Jimint.

     Minden szempár rám szegeződik. Ne mááááár!!!! Ne nézzetek ennyien!!!! Biztos vagyok benne, hogy Jimin elmondta. Ez aaaaz Jimin. Nem tudsz titkot tartani? Büszke vagyok rád. "De hiszen ez nem titok."-ó mindegy is. Akkor se kell terjeszteni.

        Így telt az egész napom a suliban. A buszban ülök. Vègree! Ülök. Bámulok ki az ablakon.
Gondolataim a földön,vagy mégse, talán porrá váltak. Nem tudok gondolkodni.Csak dühöt éreztem abban a percben. Mérhetetlenül sok dühöt😤😤
Egèsz úton csak bambultam. Azt is kell valakinek, nemde? Hagyjuk inkább.
Otthon kipakoltam a könyveiket,füzeteimet, ès próbáltam leülni tanulni a kèmiát,mert holnap felmèrő írok. 1óra telt el, másfèl, 2 óra , mègse megy bele a fejemben.
NEM MEGY!! NEM!!! NEM TUDOM!!! 😤😭 Ideges vagyok. Ó a francba mi lesz velem holnap?? Kapok egy 3ast ,ha nem írok semmit arra a szaros lapra.
      Majd holnap meglátjuk.

~Másnap~

       Már a második óránk volt az angol. Ez is unalmasan telt. Vègre kicsengettek. Èhes vagyok. Muszály ennem valamit.Kèrtem MiHit hogy jöjjön velem kaját venni. Miután megvettük a kaját, visszamentünk ,de a folyosón egy magas, vèkony testalkatú, fekete hajú, sötèt szempárral rendelkező fiú, aki az osztályon mellett állt,beszèlgetett valakivel, de ő feltűnően engem nézett. Èn csak egy mosolyra húztam a számat.
Ez nem más volt, mint.........

Sziasztok. Itt az új rész. Tudom, tudom szar lett😕😞 De remélem attól még olvasni fogjátok. Akinek van bármilyen vèlemènye írjon kommentet.Vagy voteozzatok, csillagozzatok.
Köszönöm, hogy ennyien olvassátok/olvastátok a ficimet, lassan már a 200hoz jutunk😀😀😀